„Szofizmus” változatai közötti eltérés

A '''szofizmus''' kifejezést manapság két értelemben használjuk. Eredetileg a műveltséget és beszédkészséget fizetés ellenében tanító, [[i. e. 5. század]]i gondolkodókat nevezték szofistáknak. Olyan emberek voltak, akik egy magasabb tudást kínáltak, főleg [[retorika|retorikából]] és abból, hogy hogyan lehet a legjobban boldogulni az életben. Az, hogy az ékesszólásra nevelésből formális rábeszélőművészetet csináltak, és az, hogy pénzért tanítottak, sok korabeli gondolkodó ellenszenvét vívta ki. Ez az ellenszenv volt az oka a ''szofizmus'' szó újabb értelmének: [[Arisztophanész]] gúnyolódása, [[Szókratész]] és [[Platón]] ellenük folytatott harca nyomán a szofizmus szó a látszattudós és szócsavaró pejoratív jelentést kapta. Manapság szofizmának, szofizmusnak (azaz álérvelésnek) azt a jelenséget nevezik, amikor egy vitában valaki szándékosan őszintének látszó, de mégsem érvényes érvet használ azzal a reménnyel, hogy ezzel meg tudja téveszteni vitapartnerét.

 

 

Már az ókorban [[Arisztotelész]] is megpróbálta rendszerbe gyűjteni az effajta álérveléseket (''[[Topika]]'' és ''[[Szofisztikus cáfolatok]]'' című műveiben), melyek később ''[[Organon (Arisztotelész)|Organon]]'' néven jelentek meg.