Főmenü megnyitása

Módosítások

a
 
== Legfelső vezetőként ==
 
1965-ben, [[Gheorghe Gheorghiu-Dej|Gheorghiu-Dej]] halála után követte őt a kommunista párt élén mint titkár, majd főtitkár. [[1967]]-től az Államtanács elnökévé, államfővé is megválasztották. Független, [[nacionalizmus|nacionalista]] politikájával nagy népszerűséget szerzett. Az [[1960-as évek]]ben gyakorlatilag megszüntette a román részvételt a [[Varsói Szerződés]] katonai szövetségében.
 
Legnagyobb népszerűségét akkor érte el, amikor a keleti tömb országai közül egyedüliként elítélte [[Prágai tavasz|Csehszlovákia 1968-as megszállását]]. Augusztus 21-én Bukarestben százezres népgyűlésen bírálta a bevonulást, a belügyekbe való beavatkozástavatkozást, ugyanakkor hitet tett a mellett, hogy a szocialista országok tárgyalások útjántárgyalásokon fogják rendezni a helyzetet.<ref>[https://www.youtube.com/watch?v=MpL8U-A_-lE 1968. augusztus 21-i beszéd (híradófelvétel)]</ref> Ezzel a gesztusával elnyerte a nyugati országok szimpátiáját.
 
[[Fájl:Ceausescu and Nixon 1.jpg|bélyegkép|balra|200px|Ceaușescu és [[Richard Nixon]] (1973)]]
 
A román diktátor egyike volt a [[keleti blokk]] azon kevés politikusainak, akiket nyugaton a „jó kommunisták” közé soroltak. Külföldi népszerűségét egyrészt az ország államadóssága visszatörlesztésének (amivel végképp nyomorba taszította országát, mert minden elképzelhető megtermelt dolgot a visszafizetésre fordítottak, és ez alapvető cikkek megvonását jelentette a lakosságtól) köszönhette, másrészt pedig annak köszönhette, hogy a szocialista országok közül Jugoszlávia és Kína mellett Románia is küldött sportolókat a Szovjetunió által bojkottált [[1984. évi nyári olimpiai játékok|1984-es Los Angeles-i olimpiára]].
 
A forradalmat követő rendszerváltás után fény derült arra, hogy Ceaușescu nem önszántából hajtotta végre ezeket a merész külpolitikai lépéseket. Mind a csehszlovákiai inváziótól való távolmaradást, mind a Los Angeles-i olimpián való részvételt a szovjetek előre jóváhagyták. Miután pedig Ceaușescu beférkőzött a nyugati hatalmak, illetve a szovjetekkel szembekerült Kína és Jugoszlávia bizalmába, rajta keresztül a Szovjetunió információkhoz jutott nyugati és egyéb riválisait illetőenriválisairól.
 
1988. április 29-én Ceaușescu bejelentette, hogy az ezredfordulóig végrehajtják az ún. [[település-szisztemalizálási terv]]et. Ez a „szisztemalizálás” nemcsak a falvakat, hanem az erdélyi városokat és a szász- valamint magyarlakta falvakat is érintette. Június 27-én [[Budapest]]en 40-50 ezren tiltakoztak a [[Hősök tere|Hősök terén]] a tervezett falurombolás ellen. Másnap válaszként Bukarest – egyoldalú döntésként – bezárta a kolozsvári magyar konzulátust. Végül augusztus 28-án [[Arad (Románia)|Arad]]on találkozott [[Grósz Károly]] és Ceaușescu, de a több mint 8 órás megbeszélés nem hozott eredményt.