„Geostacionárius pálya” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Felhasználása: +szakasz Kapcsolódó szócikkek |
→Felhasználása: kieg. enwiki cikk alapján |
||
10. sor:
A geoszinkron pálya kommunikációs célokra való felhasználásának ötletét először [[Arthur C. Clarke|Sir Arthur C. Clarke]] [[sci-fi]]-író vetette fel [[1945]]-ben (még az [[Űrtörténelem|első műholdak]] felbocsátása előtt), ezért az ilyen pályát angol nyelvterületen „Clarke-pályának” is nevezik (a műholdakat „Clarke-műhold”-nak).
Az első műhold, amit geostacionárius pályára állítottak, a Syncom-3 volt, amit egy Delta-D rakétával bocsátottak fel 1964-ben.
A meteorológiai műholdak világhálózatot alkotnak, és bár ezek a meteorológiai adatok nem titkosak, mégis sok ország a saját műholdjait használja a földfelszín, a felhőrendszerek és az óceánok megfigyelésére a [[látható fény]] és az [[infravörös]] tartományában.
* USA: [[GOES]]
* [[Meteosat]] - a [[European Space Agency]] bocsátotta fel, és a European Weather Satellite Organization működteti ([[EUMETSAT]])
* Japán: Himawari műholdak
* Kína: Fengyun műholdak
* India: [[INSAT]] sorozat
=== Kommunikációs problémák ===
A műholdak olyan távolságban vannak a földfelszíntől, hogy a jelkésleltetés jelentős és azt figyelembe kell venni. Ez nagyjából ¼ másodperc egy úton a felszín és a műhold között, ami az időkritikus alkalmazásoknál (pl. élő beszéd) oda-vissza 0,5 másodpercre adódik, és ez már problémát okoz a megértésben.
Például ''φ'' = ±45° földrajzi szélesség esetén, a műholddal azonos földrajzi hosszúságon a terjedési idő a felszín-műhold-felszín útvonalon a koszinusz szabállyal számítható az alábbi módon:
keringési sugár: ''r'', a Föld sugara: ''R'' és a [[fénysebesség]]: ''c''
:<math>\Delta t = \frac{2}{c} \sqrt{R^2 + r^2 - 2 R r \cos\varphi} \approx 253~\text{ms}.</math>
(Megjegyzés: az ''r'' a keringési sugár a Föld középpontjától értendő, tehát ez nem a műhold keringési magassága!)<ref>[http://www.isoc.org/inet96/proceedings/g1/g1_3.htm The Teledesic Network: Using Low-Earth-Orbit Satellites to Provide Broadband, Wireless, Real-Time Internet Access Worldwide<!-- Bot generated title -->].</ref>
A geostacionárius műholdak az Egyenlítőn a megfigyelő feje fölött helyezkednek el (ha azonos meridiánon vannak). A sarkok felé közeledve ez a magasság egyre kisebbnek látszik, a kommunikáció egyre nehezebb a légköri jelszóródás, a Föld termikus sugárzása, és a látóirányba eső tereptárgyak árnyékoló és jelvisszaverő hatásai miatt. Nagyjából a 81° földrajzi szélesség felett a műholdak a horizont alá buknak, azaz nem láthatók.<ref>[http://www.ngs.noaa.gov/CORS/Articles/SolerEisemannJSE.pdf p. 123].</ref> Emiatt [[Oroszország]] kommunikációs műholdjai elliptikus [[Molnyija-pálya|Molnyija-pályán]] és [[Tundra pálya|Tundra-pályán]] mozognak, amik kiváló láthatóságot biztosítanak nagy földrajzi szélességű helyek számára is (azaz ezek nem geostacionárius műholdak).
== Kapcsolódó szócikkek ==
| |||