Wikipédia

„Szamárium” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
BinBot (vitalap | szerkesztései)
botok
191 035 szerkesztés
a 4 bites, 3 dimenziós, n elemű, O típusú stb. kötőjel nélkül; OH 411. (helyesírási javítás kézi ellenőrzéssel)
a érték, mágnesség, kis korr
3. sor:
{{Elemdoboz_csoportok | group=? | period=6 | block=f }}
{{Elemdoboz_kép | Sm,62| ezüstfehér}}
{{Elemdoboz_atomtömeg | [[1 E-25 kg|150,36(32)]]<ref>{{cite web|url=http://www.ciaaw.org/atomic-weights.htm|accessdate=2018-10-06|title=Standard atomic weights 2017 – Commission on Isotopic Abundances and Atomic Weights (CIAAW)}}</ref> }}
{{Elemdoboz_konfiguráció | &#91;[[xenon|Xe]]&#93; 4f<sup>6</sup> 6s² }}
{{Elemdoboz_elektronok_héjanként | 2, 8, 18, 24, 8, 2 }}
24. sor:
{{Elemdoboz_számított_atomsugár | [[1 E-10 m|238]] }}
{{Elementbox_section_miscellaneous | color1=#ffbfff | color2=black }}
{{Elemdoboz_mágnesség | paramágneses<ref name=magnet>{{cite book |url=https://web.archive.org/web/20110303222309/http://www-d0.fnal.gov/hardware/cal/lvps_info/engineering/elementmagn.pdf|chapter=Magnetic susceptibility of the elements and inorganic compounds| editor = Lide, D. R. | title = CRC Handbook of Chemistry and Physics | edition = 86th | location = Boca Raton (FL) | publisher = CRC Press | year = 2005 | isbn = 0-8493-0486-5 }}</ref> }}
{{Elemdoboz_mágnesség | ? }}
{{Elementbox_eresist_ohmm | ([[szobahőmérséklet|sz.h.]]) (α, poly-forma) 0,940 µ}}
{{Elementbox_thermalcond_wpmkat300k | 13,3 }}
{{Elementbox_thermalexpansion_umpmk | ([[szobahőmérséklet|sz.h.]]) (α, poly-forma)<br />12,7 }}
{{Elementbox_speedofsound_rodmpsat20 | 2130 }}
{{Elemdoboz_youngmodulusz_gpa | (α form-forma) 49,7 }}
{{Elementbox_shearmodulus_gpa | (α form-forma) 19,5 }}
{{Elemdoboz_bulkmodulusz_gpa | (α form-forma) 37,8 }}
{{Elementbox_poissonratio | (α form-forma) 0,274 }}
{{Elementbox_vickershardness_mpa | 412 }}
{{Elemdoboz_brinellkeménység_mpa | 441 }}
66. sor:
== Története ==
[[Fájl:Lecoq de Boisbaudran.jpg|thumb|upright|[[Paul Émile Lecoq de Boisbaudran]], aki először izolálta a szamáriumot]]
A szamáriumot először [[Jean Charles Galissard de Marignac]] svájci kémikus észlelte 1853-ban, [[didímium|didímia]] abszorpciós spektrumában. [[Paul Émile Lecoq de Boisbaudran]] francia kémikus izolált először szamáriumvegyületet [[szamarszkit]]ból ((Y,Ce,U,Fe)<sub>3</sub>(Nb,Ta,Ti)<sub>5</sub>O<sub>16</sub>)kiindulva, 1879-ben. Szennyezett oxidot kapott, amiben az új elem jelenlétét Galissard de Marignac-hoz hasonlóan spektroszkópiailag azonosította, annak két kék, erőteljes abszorpciós vonala alapján.<ref>http://www.britannica.com/EBchecked/topic/520309/samarium</ref><ref>http://elements.vanderkrogt.net/element.php?sym=Sm</ref> [[Marc Delafontaine]] svájci kémikus 1878-ban jelentette be egy új elem felfedezését, amit decipium-nakdecipiumnak nevezett el. 1881-ben azonban pontosította,<ref>http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k3049g.image.r=Decipium.f63.langEN</ref> hogy az általa kapott anyag keverék, két elemből áll, és az egyik összetevő Lecoq de Boisbaudran szamáriumával egyezik meg. Később kiderült, hogy ez a szamárium is keverék, mert [[európium]]ot tartalmaz jelentős mennyiségben. A két oxidot 1901-ben [[Eugène-Anatole Demarçay]] francia kémikusnak sikerült szétválasztania. Elemi formában a fémet végül 1903-ban [[Wilhelm Muthmann]] német kémikus állította elő elektrolízissel.<ref>http://www.mineralienatlas.de/lexikon/index.php/Mineralienportrait/Seltene%20Erden/Samarium</ref>
 
A szamarszkitot először az [[Urál (hegység)|Uralban]] lelték fel, az 1870-es években más lelőhelyeket is felfedeztek, ami több kutató számára is hozzáférhetővé tette a fémet. V. J. Szamarszkij-Bihovec (1803–1870) az orosz Bányamérnöki Hadtest vezérkarának főnökeként engedélyezte a német Rose testvéreknek ([[Gustav Rose|Gustav]] és [[Heinrich Rose|Heinrich]]) az Uralból származó minták tanulmányozását.<ref name=bse>[http://bse.sci-lib.com/article099149.html Samarskite], [[Great Soviet Encyclopedia]] (in Russian)</ref><ref>{{cite journal|url = http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k3046j/f214.pagination|first = Lecoq de|last = Boisbaudran| title = Recherches sur le samarium, radical d'une terre nouvelle extraite de la samarskite|journal = Comptes rendus hebdomadaires des séances de l'Académie des sciences|volume = 89|year = 1879|pages = 212–214}}</ref><ref>Shipley, Joseph Twadell. [https://books.google.com/books?id=m1UKpE4YEkEC&pg=PA90 ''The Origins of English Words: A Discursive Dictionary of Indo-European Roots''], JHU Press, 2001, p.90. {{ISBN|0-8018-6784-3}}</ref> Boisbaudran az elemet ''szamáriának'' nevezte el, de a végződést később megváltoztatták, és a szamária nevet a szamárium-oxidokra használják az yttria, cirkónia, alumina, céria, holmia, és több más elnevezés analógjaként. Az ''Sm'' vegyjel mellett egészen az 1920-as évekig az ''Sa'' jelet is használták.<ref name=van>[http://elements.vanderkrogt.net/element.php?sym=Sm Samarium: History & Etymology]</ref><ref>{{cite journal|last1=Coplen|first1=T. B.|last2=Peiser|first2=H. S.|title=History of the recommended atomic-weight values from 1882 to 1997: A comparison of differences from current values to the estimated uncertainties of earlier values (Technical Report)|journal=Pure and Applied Chemistry |volume=70|pages=237|year=1998|doi=10.1351/pac199870010237}}</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szamárium”