„Wikipédia:Egyértelműsítő lapok” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Formázás: kieg+ref
38. sor:
* Az egyértelműsítő lapok neve minden esetben a következő sémát kövesse: „<alapforma> (egyértelműsítő lap)”, például: [[Parabola (egyértelműsítő lap)]].
* A vitathatatlan fő jelentés is és az egyéb jelentések is kapnak minősítést, többnyire zárójelben. A zárójelben megadott minősítésben a fő jellegzetességet kell feltüntetni, röviden, például: [[Parabola (görbe)]]. A minősítés szükségessége alól csak külön megszavazott módon lehet kivételt tenni, mint például [[Budapest]] mögött a címben nincs magyarázat, mert feltehető, hogy még az sem fog elfelejtkezni erről a kiemelkedően elsődleges jelentésről, aki a [[Budapest (egyértelműsítő lap)]]-on felsorolt más jelentések valamelyikére hivatkozik, és eleve a minősített formát fogja használni a hivatkozásban.
*Témaköröket átfogó módon közös az a törekvés, hogy lehetőleg nagyobb fogalmi körrel egyedítsünk, és csak ha ez nem elégséges, akkor válasszunk szűkebb körből egyértelműsítőt. Ha az egyedítő toldalék több elemből áll, akkor a felsorolásban is a nagyobb körből haladunk a szűkebb felé. A módszerek témakörönként eltérnek egymástól, de egy-egy témakörön belül egységesen igyekszünk eljárni. A ''[[Wikipédia:A fokozatos szűkítés elve a címek egyértelműsítésében]]'' lapon olvashatóak a már kialakult rendszerrel bíró témaköröknél kialakult szokások: [[Wikipédia:A fokozatos szűkítés elve a címek egyértelműsítésében#Fokozatos szűkítés az életrajzi cikkek címében|életrajzok]], [[Wikipédia:A fokozatos szűkítés elve a címek egyértelműsítésében#Fokozatos szűkítés a zeneművekről szóló szócikkek címében|zeneművek]], [[Wikipédia:A fokozatos szűkítés elve a címek egyértelműsítésében#Fokozatos szűkítés a településcikkek címében|települések]].
* A toldatképzésnél lehetőleg figyelembe kell venni a szó összes értelmét, és röviden, lényegre törően kell feltüntetni a fő jellegzetességet. Példák:
** „X. Y. (író)”, és nem „X. Y. (kiemelkedő magyar regényíró)”,