„A Magyar Királyság az első világháborúban” változatai közötti eltérés

=== A Monarchia megszűnésének vitatott kérdései ===

A szakirodalomban mindmáig vitatott kérdés a Monarchia felbomlása. A dualista állam két független államból állt, az Osztrák Császárságból és a „Magyar Szent Korona országaiból”, vagyis a magyar jogfelfogás szerint a Monarchia jogi értelemben nem volt állam, 1918 őszén a két birodalom közötti kapcsolat bomlott fel. A Magyar Köztársaság a Magyar Királyságot tekintette [[Jogutódlás|jogelőd]]nek, míg Német-Ausztria nem tekintette jogelődnek az Osztrák Császárságot.{{refhely|Szávai:Az OMM|57. o.}} A [[perszonálunió]] megszűnése ugyanakkor további kérdéseket is felvetett, mint példának okáért a padovai fegyverszünet Magyarországra való értelmezése, a Monarchia külföldi követségeinek kérdése, a magyar vonatkozású, Bécsben maradt levéltári anyag hovatartozása vagy [[Arthur Arz von Straussenburg]] nyugdíjának fizetése.

További viták tárgya, hogy a kettős Monarchia szétesése mennyiben volt szükségszerű, továbbá az, hogy a háborús összeomlás és [[Trianoni békeszerződés|Trianon]] milyen mértékben állott összefüggésben a [[kiegyezés]]sel és a dualizmus kori magyar politikával. A legelterjedtebb történeti analízis szerint – mely Kossuth Lajostól Németh Lászlón és ''A Habsburg-monarchia felbomlása'' c. művet megíró [[Jászi Oszkár]]on át [[Bibó István (politikus)|Bibó István]]ig<ref>'' Bibó István: ''A kelet-európai kisállamok nyomorúsága.'' [http://mek.niif.hu/02000/02043/html/206.html ''Online hozzáférés'']</ref> ívelt – Magyarország egy életképtelen, hanyatló birodalommal kötötte össze a sorsát, a háborús vereség a kiegyezésnek és a történelmi vezetőrétegnek köszönhető. (Ugyanakkor az egyoldalú történelmi képet sikerült finomítani, éppen a történelmünk fenti „reakciós” időszakát bíráló marxista történetírás ért el eredményeket a Monarchia-kutatás terén.) A másik álláspont a nemzetiségieket, a [[Pacifizmus|pacifistákat]], a [[Szocializmus|szocialistákat]], a [[zsidók|zsidóságot]] és a sajtót hibáztatta a vereségért, a hátország összeomlásáért. Ugyanez a koncepció a német nyelvterületen a tőrdöfés ''(Dolchstoß)'' nevet kapta.