„Plótinosz” változatai közötti eltérés

| terület = Nyugati filozófia

| kor = [[3. század]]

| kép = Plotinos.jpg

| képaláírás = =Plótinosz szobor (Ostiense Muzeum, Ostia Antica - [[Róma]], [[Olaszország]])

| név = =Plótinosz

| születési dátum = 203

| születési hely = Lükopolisz, Egyiptom provincia, [[Római = Birodalom]]

| halál dátuma = 269

| halál helye = Campania, Itália, [[Római = Birodalom]]

| iskola vagy irányzat = [[Neoplatonizmus]]

| érdeklődés = [[platonizmus]], [[metafizika]], [[miszticizmus]]

| rájuk hatott = [[Porphüriosz]], [[Iamblikhosz]], [[Flavius Iulianus római császár]], [[Alexandriai Hüpatia]], [[Hieroklész]], [[Proklosz]], [[Damaszkiosz]], [[Szimplikiosz]], [[Hippói Szent Ágoston]], [[Boethius]], [[Pszeudo-Dionüsziosz]], [[Johannes Scotus Erigena]], [[Szent Bonaventura]], [[Georgiosz Gemisztosz Pléthón|Pléthón]], [[Marsilio Ficino]], [[Giovanni Pico della Mirandola]], [[Arthur Schopenhauer]], [[Henri Bergson|Bergson]]

| hatottak rá = =[[Platón]], [[püthagoreusok]], [[ind filozófia]]

| fontosabb nézetei = Az Egy, [[emanáció|emanáció-tan]], [[henószisz]], [[Nóusz]].

| honlap = =

'''Plótinosz''' ({{ny-gr| Πλωτῖνος}}), régiesen '''Plótinos''' ({{ny-la|Plotinus}}), ([[LükónAszjút|Lükopolisz]], [[Ókori Egyiptom|Egyiptom]], Kr. u. [[203]] – [[Campania]] tartomány, [[Itália]], Kr. u. [[269]]) [[filozófus]], az [[újplatonizmus]] megalapítója. Életműve ''Enneaszok'' ({{ny-gr| Ἐννεάδες}}) néven maradt fenn.<ref>Az elnevezés onnan ered, hogy a plótinoszi életművet elrendező [[Porphüriosz]], tanítójának műveit hat könyvbe sorolta, s minden könyvet kilenc egységre ([[ógörög nyelv|gör.]] eneadesz = kilenc egység)

</ref>

Életrajzát tanítványa, [[Porphüriosz]] jegyezte le. Plótinosz Egyiptomban született, azonban nemzetiségét tekintve görög volt. Felmenői vagy hellenizált egyiptomiak vagy rómaiak voltak.

Élete hátralevő részében a filozófia tanításával foglalkozott. Kísérletet akart tenni Platón ideális [[Állam (dialógus)|állammodelljének]] létrehozására Campaniában PlatonpoliszPlatonopolisz néven, [[Gallienus római császár|Gallienus]] császár azonban nem engedélyezte.<ref>Russell (2004) pp. 254.</ref> Tanítási módszere informális volt, főként [[Platón]], [[Arisztotelész]] és kommentátoraikat olvasta és vitatta meg tanítványaival. Utolsó tíz életévében tanításait írásba foglalta. 270269-ben, vagy 271270-ben halt meg Rómában. Egy másik változat szerint hallgatói közössége Gallienus császár halálával bomlott fel.<ref>Pais István /Plótinoszi emanáció 600. o.</ref>

1. Platón hatás - minden évben megünnepelték Platón (és [[Szókratész]]) születésnapját.

A plótinoszi filozófia középpontjában az ''Egy'' áll, amely az abszolút jóságot, abszolút teljességet jelenti. Minden egyes létező levezethető az Egyből és egyetlen létező sem létezhet az Egyen kívül. Az Egyről viszont nem mondható el, hogy létező lenne, mivel az Egy a létezésnél korábbi. Az egyEgy az első.

A testi világ úgy jött létre, hogy Egy túltelítettsége miatt kicsordul, Plótinosz szavaival: kisugárzik akár a fény a [[Nap]]ból. Ezt a folyamatot nevezzük ''emanációnak'': a létezés magasabb foka leképződik egy alacsonyabb szintre. Mikor az Egy kicsordul, először minden dolog ősképeinek, az ideáknak a szférája, a [[Núsz|Nousz]] (szellemSzellem) keletkezik. A Nousz további emanációja a lélekLélek. A lélekLélek minden élőlény megalkotója: az Isteni Értelem oldalhajtása. A lélekLélek két irányba tekint: van egy belső, a Nousz fele törekvő lélek, és egy másik, amelyik kifele tekint, alászáll, hogy megalkossa képmását a természetet, az érzékelhető világot.

Az ember akkor képes megpillantani a Nouszt és akár az Egyet is, ha sikerül neki „isteni révület”berévületbe", extázisba esnie. A révület során tapasztalt dolgokat szavakba önteni nem lehet, csak az tudja, aki ezt átélte. Az Egyet azonban csak akkor pillanthatjuk meg teljességében, amikor a lelkünk elvált a testünktől, azaz a halálunk után. De ez csak az erkölcsös életet élt embereknek adatik meg, akik bűnökben éltek, azoknak újjá kell születniük mindaddig, míg megbánják bűneiket és felismerik, hogy az igazi hazájuk azon a 'helyen' van, ahonnan igazából származnak, az Egynél.

* Pais István: A görög fillozófiafilozófia 1982, 1987. Szerzői kiadás {{ISBN|963 500 442 8}}