Az ''elektronikus aláírást'' szabályozóaz törvényEurópai Parlament és Tanács 910/2014 rendelete —[https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32014R0910&from=EN eIDAS rendelet]— szabályozza Magyarországon. Erre épül az elektronikus ügyintézésről és bizalmi szolgáltatásokról szóló ([http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=193173.316584 2015. évi CCXXII. törvény]), mely 2016. január elsején lépett hatályba. Ezt 2016. július 13-án a [http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=195858.322800 137/2016. (VI. 13.) Kormány rendelettel] módosították. A törvénytémában kiadott korábbi az [[Európai1999/93/EK Parlament]]irányelvet ésaz TanácseIDAS hatályon irányelveinkívül alapszikhelyezte.
Fontos jellemzők:
* Technológiafüggetlen
* Könnyen létrehozható és ellenőrizhető
37 ⟶ 39 sor:
* Elektronikus keltezés megoldása biztosított
AAz EU rendelet és a törvény néhány kivételt eltekintve teljesen egyenrangúvá teszi a hagyományos aláírással annak minden jogkövetkezményével együtt, ha a digitális aláírás bizonyos feltételeknek eleget tesz. Magyarországon az elektronikus aláírásról és annak a használatáról az első ''elektronikus aláírást'' szabályozó törvény (a [http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=56598.314838 2001. évi XXXV. törvény]) 2001. szeptember elején lépett hatályba. A törvénytől függetlenül ezt megelőzően is használtak elektronikus aláírást, csak a jogi szabályozás nem létezett.
