„Gellért-hegy” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta2)
a kékít
45. sor:
A 139 méterrel a [[Duna]] fölé magasodó [[dolomit]] sziklatömb a Dél-Budán húzódó lánc egyik tagja (ide tartozik például a [[Sas-hegy]], és a Törökugrató is), amelynek anyaga a felső [[triász]]ban képződött ún. fődolomit, de [[hegy]]ei később, a [[pleisztocén]] során emelkedtek ki, és töredeztek össze az itteni [[tektonikus törésvonal]] mentén. Ezen töréseknek köszönhetik létüket a budai [[hőforrás]]ok is.
 
A Gellért-hegy barlangjai a törések és a meleg vizes kioldódás segítségével jöttek létre. Talán a leghíresebb a részben mesterségesen tovább bővített [[Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplom|Szent Iván-barlang]], amely ma a [[pálos rend]] kápolnájának ad otthont.
 
== Története ==
75. sor:
[[1904]]-ben állították fel a hegy [[Duna]] felőli oldalában [[Szent Gellért-szobor|Szent Gellért püspök szobrát]].
 
Az [[1920-as évek]]ben kezdték parkosítani a hegy lejtőit és sétányokat építettek. A déli oldalon található a [[Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplom|Szent Iván-barlang]], melyben [[1926]]-ban a franciaországi Lourdeslourdes-i barlang mintájára sziklakápolnát alakítottak ki. A [[Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplom]]ot az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendnek, a [[pálos rend]]nek adományozták. A bejárata feletti sziklaoromra [[1936]]-ban állítottak kivilágított fakeresztet. Ezt a [[Rákosi Mátyás|Rákosi]]-rendszer idején, [[1951]]-ben ledöntötték, a templomot bezáratták és befalaztatták.
 
A délnyugati lankákon elterülő ''Jubileumi park'' 1965-ben, a [[kommunizmus|kommunista]] [[Magyarország felszabadításának napja|felszabadulás]] huszadik évfordulójára készült el. (Átadása óta a játszóteret és a virágágyásokat leszámítva nem volt felújítva.)