„Alexandriai Hüpatia” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Inritter (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Inritter (vitalap | szerkesztései)
26. sor:
== Munkássága ==
 
Hüpatia műveinek legendás híre volt az antik világban. [[Diophantosz]] [[Számtan|''Aritmetiká''jához]], valamint [[Pergai Apollóniosz|Apollóniosz]] ''Koniká''jához és a [[matematikus]], [[csillagász]] [[Klaudiosz Ptolemaiosz]] műveihez írt magyarázatokat. Miután [[Athén]]ben [[Filozófia|filozófiát]] tanult, azt követően hazatért [[Alexandria (Egyiptom)|Alexandriába]], és tanítani kezdett, nemcsak a [[Alexandriai könyvtár|Muszeionban]] tartott előadásokat és felolvasásokat, hanem saját otthonában is. Különösen az [[Újplatonizmus|újplatóni]] és az [[arisztotelész]]i filozófiával foglalkozott mélyebben, összhangba kívánva hozni e két filozófiai rendszert. [[383]]-ban a platonikus iskola tanára, ezt követően [[400]]-tól a vezetője is lett. Bölcsességével nagy hatással volt környezetére, tudását a legmagasabb körökben is méltányolták. Távoli vidékekről is látogatták iskoláját. Hüpatia eljárt a férfiak gyűléseire is, bölcsessége ott is nagy tiszteletnek örvendett. Megismerkedett a [[Kereszténység|keresztény vallás]]sal, de hű maradt a [[Hellenisztikus civilizáció|hellenizmushoz]]. Szünesziosz püspök ''„anyám, nővérem és tisztelt tanítóm”''-nak szólította, és még a római [[prefektus]], Oresztész is nagy tisztelője és barátja volt. Hüpatia szintén jó kapcsolatokat tartott fenn [[politika|politikus]]okkal is.
 
[[Fájl:Hypatia Sanzio.png|bélyegkép|balra|Hüpatia arcképe [[Raffaello Sanzio|Raffaello]] ''Az athéni iskola'' című [[vatikán]]i freskóján]]
A római prefektus ellensége volt [[Alexandriai Kürillosz|Kürillosz püspök]], aki úgy vélte, hogy Hüpatia ellene hangolja barátját, továbbá mágiával és a tömegek hipnotizálásával is vádolta. Kürillosz egyébként is türelmetlen és kegyetlen volt azokkal szemben, akiket a [[kereszténység]] ellenségeinek vélt, csak az alkalmat várta, hogy leszámoljon velük. Hüpatiát tanai miatt ([[újplatonizmus|neoplatonizmus]] és [[matematika]]) eretnekséggel vádolták. [[415]]-ben a fanatizált tömeg megtámadta a Muszeionból hazatérő matematikusnőt, a Cesariumnak nevezett templomba vitték, és ott brutálisan megölték, elsőnek ruháit letépték, testét kövekkel és kagylókkal összekaszabolták, testrészeit szétszórták [[Alexandria (Egyiptom)|Alexandria]] szerte. Más források szerint vadállatokkal tépették szét, [[Szókratész Szkholasztikosz|Szókratész]] szerint maradványait elégették, a későbbi források is erre a leírásra támaszkodnak.
 
Művei közül csak egy levele maradt az utókorra, mert meggyilkolása után azokat elégette a feldühödött tömeg. [[Matematika]]i kommentárok mellett csillagászati [[Kánon|canont]] is készített. Egyes források szerint a tudósnő fejlesztette ki az [[asztrolábium]]ot, de legalábbis értett a készítéséhez. [[Csillagászat]]i előadásain, felolvasásain kísérleti eszközöket használt, amivel ámulatba ejtette hallgatóságát. A [[természettudomány]]okban többre tartotta a kísérleti bizonyítást az elméleti okoskodásnál. Egyes történészek szerint a hidrométert ő találta fel, de erre kevés a bizonyíték. Műveiről tanítványai írásaiból van tudomása az utókornak. Halálával az alexandriai matematikai iskola is hanyatlásnak indult, s bár az athéni iskola egy ideig még működött, de hamarosan azt is bezárták.