„Gurk” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Klagenfurt am Wörthersee AWB |
|||
44. sor:
[[Fájl:Gurk Friedhof Lichtsaeule und Dom 10042015 1775.jpg|170px|bélyegkép|balra|A székesegyház és temetője]]
[[Fájl:Gurk Pisweg Friedhof mit Pfarrkirche hl Lambert und Karner 03092012 544.jpg|170px|bélyegkép|balra|A piswegi Szt. Lambert-templom és csontháza]]
Gurk Karintia északi részén fekszik, a [[Gurktali-Alpok]]ban, a [[Gurk (folyó)|Gurk]] folyó (a [[Dráva]] mellékfolyója) mentén. Az önkormányzat 22 falut és más települést fog össze: Dörfl (16 lakos), Föbing (6), Finsterdorf (9), Gassarest (9), Glanz (0), Gruska (24), Gurk (869), Gwadnitz (39), Hundsdorf (21), Kreuzberg (9), Krön (10), Masternitzen (5), Niederdorf (15), Pisweg (104), Ranitz (20), Reichenhaus (44), Straßa (16), Sutsch (11), Zabersdorf (18), Zedl (9), Zedroß (9), Zeltschach (10).
A környező települések: északra [[Straßburg (Karintia)|Straßburg]], keletre [[Mölbling]], délre [[Frauenstein (Karintia)|Frauenstein]], nyugatra [[Weitensfeld im Gurktal]].
==Története==
A település a folyóról kapta a nevét. A folyó első írásos említése 831-ből való, 864-ben pedig már írnak egy Gurk nevű majorságról. 975-ben [[II. Ottó német-római császár|II. Ottó]] császár engedélyt adott egy zárda alapítására, amit 1043 és 1045 között [[Gurki Szent Hemma|Gurki Hemma]] özvegy grófné újraalapított. A zárdát 1070-ben megszüntették, helyén a [[Salzburgi főegyházmegye|salzburgi érsek]] 1072-ben kolostort hozott létre. A kolostor temploma egyben az akkor alapított gurki püspökség székesegyházának szerepét is játszotta, bár a püspöki rezidencia a szomszédos Straßburg várában volt. Gurk egészen 1787-ig az egyházmegye központjaként szolgált; ekkor a püspök [[Klagenfurt am Wörthersee|Klagenfurt]]ba költözött át.
A kolostor környéki település a 13. században vásárjogot kapott, bár a többi karintiai kolostori vásárhelyhez hasonlóan jogi értelemben nem lett város, címerét és pecsétjét csak a 18. században kapta meg.
A város fejlődése azután indult meg, hogy 1898-ban elérte a vasút; a Gurktalbahn 1969-ig működött, amikor is a szárnyvonalat megszüntették.
1988. június 25-én [[II. János Pál pápa|II. János Pál]] pápa meglátogatta a volt székesegyházat - római pápa ekkor látogatott először Karintiába - és imádkozott a benne eltemetett Gurki Szent Hemma sírjánál.
| |||
