„Köflach” változatai közötti eltérés

Köflach a tartomány középső részén fekszik a Nyugat-Stájerország régióban, [[Graz]]tól nyugatra. Legfontosabb útvonalai a Grazt [[Klagenfurt am Wörthersee|Klagenfurt]]tal összekötő B70, illetve a Köflach és [[Judenburg]] közötti B77 főutak. Az önkormányzat 6 városrészt, illetve falut fog össze: Graden (468 lakos), Gradenberg (688), Köflach (4471), Piber (477), Pichling bei Köflach (3632) és Puchbach (358).

Köflach neve a barlang jelentésű ''kovel, kuvel, govel'' szóból és a patakot jelző -ach végződésből tevődik össze.

A Stubalpe-hegység lábainál fekvő medence régóta kedvező lakóhelyet biztosított az embereknek, amelyek legrégebbi - 18-12 ezer évvel ezelőtti - táborát a Zigöllerkogel barlangjában fedezték fel. A kora [[bronzkor]]ból Pichlingben találtak egy völgyben fekvő települést, majd a bronzkor végén a lakók a védettebb dombtetőkre húzódtak vissza. Ezek a települések előbb a [[Hallstatti kultúra|Hallstatt-]] majd a [[La Tène-kultúra|La Tène-kultúrához]] köthetők.

Köflach falu az 1103-ban alapított [[Sankt Lambrecht]]-i kolostor birtoka volt. 1170-ben [[I. Frigyes német-római császár|Barbarossa Frigyes]] császár mezővárosi jogokat adományozott neki, de ezeket már 1307-ben elvették tőle, hogy ne versenyezzen az adó- és vámprivilégiumokhoz jutott szomszédos [[Voitsberg]]gel. 1470-ben [[III. Frigyes német-római császár|III. Frigyes]] megerősítette Köflach mezővárosi jogait, mire százéves jogi harc kezdődött az egyházi tulajdonban lévő Köflach és a hercegségi Voitsberg között, ugyanis az utóbbi nem volt hajlandó elismerni a mezővárosi jogosultságot igazoló oklevél egyetlen példányát.

1634-ben [[pestis]] dúlt a városban, amely több mint száz lakos életét követelte; ugyanekkor villám csapott a templomba. 1637-ben ismét megerősítették mezővárosi jogait. Három évvel később a járvány visszatért és Piber szinte teljesen kihalt. 1699-ben [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] császár ismét megerősítette Köflach jogait, amelyet Voitsberg még ezután sem volt hajlandó elismerni; a vitát végül egy császári bizottság zárta le 1715-ben.

Az [[első világháború]] a katonák elszállásolásán kívül nem érintette közvetlenül a települést. 1917-ben sportcipőgyár létesült, amely főleg nőknek adott munkát. 1918-ban a [[spanyolnátha]] és a vérhasjárvány 89 áldozatot szedett. 1939-ben Köflachot városi rangra emelték. A [[második világháború]] során az 1945-ös bombázásokban kilencen haltak meg.

1965-ben egy ipari katasztrófában az egyik bánya zagytározójának gátja átszakadt és az iszap elöntötte a vasútállomás környékét és a város délkeleti részét. 1990-ben Köflachot Stájerország legszebb virágos városának szavazták meg; a versenyen 2003-ban és 2012-ben is megismételte korábbi jó szereplését. 2000-ben felfedezték a Barbara-termálforrást, amelyre alapozva 2004-re felépült a Therme Nova termálfürdő.

A köflachi önkormányzat területén 2017 januárjában 9999 fő élt. A lakosság 1961 óta (akkor 13 270 fő) folyamatosan csökken. 2015-ben a helybeliek 94,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,9% a régi (2004 előtti), 2,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,1% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,2% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 80,8%-a római katolikusnak, 1,7% evangélikusnak, 1% muszlimnak, 14,9% felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 17 magyar élt Köflachban.

*Piberben található a [[Lipicai|lipicai]] ménes, amely a bécsi [[Spanyol lovasiskola (Bécs)|spanyol lovasiskola]] számára biztosítja a lovakat.

{{fordítás|de|Köflach|oldid=166378726}}