„Aranystandard” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Fasza Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2A02:AB88:49BF:9E80:FC3F:11BE:B865:AC60 (vita) szerkesztéséről Koresz szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
1. sor:
'''Aranystandard (gold standard)''' rendszernek azt a nemzetközi [[Monetáris politika|monetáris]], vagyis [[pénz]]-, illetve [[valuta]]rendszert nevezzük, melyben az ország valutájának értéke törvény által meghatározott módon megegyezik az [[arany]] egy rögzített mennyiségével. Valamennyi résztvevő állam meghatározta saját nemzeti valutájának aranytartalmát (aranyra vonatkoztatott relatív „vásárlóerejét”), ezáltal a nemzeti valuták egymásra való átválthatóságát, konvertibilitását és a rögzített valutaárfolyamokat az aranypénz szabályai szerint biztosították. Ez a rendszerben hosszú távon árstabilitást eredményezett, ugyanakkor a kormányzatoknak kicsi volt a mozgástere monetáris politikájukban. A központi bankok garantálták valutájuk korlátlan mértékű aranyra válthatóságát, a nemzetközi pénz- és tőkemozgások teljesen liberalizáltak voltak. Az aranyhoz rögzített valuták esetén állandó az átváltási árfolyam, feltételezve, hogy minden egyes bankjegy mögött áll fenn fedezet.<ref>Szentes Tamás: Világgazdaságtan- Elméleti és módszertani alapok, Aula, 2005, 92. o.</ref>
== Az aranyparitás ==
'''Aranyparitásnak (mint parity-nek)''', vagyis nemesfémtartalom-egyenértékűségnek nevezzük a valutaárfolyamok aranytartalom által történő meghatározódását. Az egyes nemzeti valuták egymáshoz viszonyított értéke (árfolyama) csak elvileg, illetve meglehetősen kivételes esetekben felelhetett volna meg pontosan az aranyparitásnak. Ilyen kivételes eset lenne, ha a külföldi valuta iránti hazai kereslet (amely importcikkek vásárlásával, a saját állampolgárok mint turisták külföldi költekezéseivel vagy hazai vállalatok külföldi tőkeberuházásaival stb. lehet kapcsolatban) pontosan megegyezne a szóban forgó idegen valuta kínálatával (amely viszont az illető országba irányuló exporttal, az onnan érkező turisták költekezéseivel vagy az onnan beáramló külföldi tőkebefektetésekkel stb. lehet összefüggésben), illetve ha nem merültek volna fel szállítási és egyéb költségek a valuták fedezetéül szolgáló arany egyik országból a másikba való átvitele során.<ref>Szentes Tamás: Világgazdaságtan- Elméleti és módszertani alapok, Aula, 2005, 92. o.</ref>
| |||