„Vizigót Királyság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Gazdaság, társadalom: Toledo (Spanyolország) |
|||
69. sor:
== Gazdaság, társadalom ==
A gót hódítás után Hispániában továbbra is hispanorómai maradt a lakosság elsöprő többsége ({{szám|200000}} vizigót, {{szám|100000}} szvév, {{szám|3000000}} hispanorómai)<ref>[https://prezi.com/fobgx4kikfzg/hispania-tortenete-a-15-szazadig/ Zelei Dávid: Hispánia története a 15. századig]</ref>, viszont az addigi, jól kiépített ifrastruktúra és vele a kereskedelem, majd ennek hatására az egész gazdaság összeomlott. A városok az áruellátás megszűntével elnéptelenedtek; lakóik vidékre költöztek földet művelni. A pénzforgalmat az árucsere, a piacra termelő gazdaságokat az önellátás és vele a termelékenység drasztikus csökkenése váltotta fel. A templomokat, fórumokat, fürdőket lerombolták, hogy kitermeljék belőlük az építőköveket. A felhagyott bányák beomlottak. A kikötők feliszapolódtak, a hidak összerogytak, az utak elkátyúsodtak, a vízvezetékek ledőltek. A városiasodás csak lassan kezdődött újra, akkor is csak az olyan nagyobb központokban mint [[Toledo (Spanyolország)|Toledo]], [[Zaragoza]], [[Sevilla]], [[Tarragona]], illetve [[Barcelona]] — a [[Római
A gót hódítók egyénileg gyorsan romanizálódtak, de ennek nem volt gazdasági jelentősége. Gót mintára tömegesen alakultak faluközösségek és kisparaszti gazdaságok, de ez az állapot nem tartott sokáig. A vagyoni egyenlőtlenségek miatt kialakuló feudális társadalomban a vizigót nemesség gyorsan összeolvadt a helyben talált hispanorómai nemességgel, jobbágyaikká téve a korábbi rabszolgákat, kolónusokat és a lesüllyedő gót szabad parasztokat.
| |||