„Magyar Arcképfestők Társasága” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a AWB |
a Évszámok és más számok toldalékának hangrendi egyeztetése kézi ellenőrzéssel |
||
34. sor:
{{idézet|Tagjai között senki nem vallotta azt, hogy „aki hasonló arcképet akar, az menjen fotográfushoz”, de azért igyekeztek belevinni a köztudatba azt, hogy a művészi arcképnek ugyan a hasonlóság az első feltétele, és csak ezután következik az artisztikus előadás, ízléses elrendezés, szép szín stb., a hasonlóság azonban bármily tökéletes is, még nem jelenti, hogy az arckép művészi alkotás. Más a külső hasonlóság, és más az egyén jellemének külső formák után való visszaadása. Az utóbbihoz különleges művészi tehetség szükséges, és az így megalkotott arcképek még akkor is felette állnak a csak jól, lelkiismeretesen megfestetteknek, ha nem is annyira hasonlók.<ref>Lásd:{{cite web|url= http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/651851/default/doc_url/MTA_BTK_MI_Adattar_MDK_C_II_20_1_7.pdf|title=A képzőművészeti egyesületek története| language=magyar| publisher=MTA Adattár| accessdate= 2017-07-15}}</ref>}}
A társaságnak [[Balló Ede]] volt az elnöke, [[Glatz Oszkár]] a társelnöke és [[Moldován Béla]] az ügyvezető igazgatója. Balló halála után Glatz Oszkárt választották meg elnöknek, és az 1937 októberében rendezett kiállítást Balló Ede emlékének szentelték. Ekkor 35 tagja volt a társaságnak. A Társaság 1948-
==Tagsága==
| |||