„Kalmar” változatai közötti eltérés

Nincs méretváltozás ,  1 évvel ezelőtt
a
Évszámok és más számok toldalékának hangrendi egyeztetése kézi ellenőrzéssel
(*/ nemzetközi katalógusok és portál)
a (Évszámok és más számok toldalékának hangrendi egyeztetése kézi ellenőrzéssel)
Az 1611–13-as svéd-dán háború során a város történetének legsúlyosabb csapásait szenvedte el. A várat ostromló dán csapatok feldúlták a várost, ami akkor a szárazföldtől keskeny természetes csatornával elhatárolt vár közvetlen közelében, a szárazföldön terült el. A város közelében csatára is sor került a felmentésre érkezett svéd csapatokkal, ami dán győzelemmel végződött. Három hónapos ostrom után a vád megadta magát. Krister Some várkapitányt a svéd uralkodó és a közvélemény árulónak tartotta, és ő ezután dán szolgálatba is állt.
 
A vár és a kiégett város két évig volt dán kézen. A lassan újra felépülő várost 1647-banben tűzvész sújtotta. Ekkor döntést hoztak a város új helyre, a parthoz közeli Kvarnholmen szigetre költöztetéséről, ami 1657-ig tartott. Az új városfalakon belül szabályos, sakktábla-szerű alaprajzot követően építették fel a házakat. A várat is jelentősen megerősítették. Kalmar erőd-város lett Svédország akkori déli határán. A svéd nagyhatalmi terjeszkedés nyomán azonban a határ hamarosan jóval délebbre került, így a város sokat vesztett jelentőségéből. Utoljára az [[1670-es évek]]ben volt Kalmar a tűzvonalban, az [[északi háború (1674–1679)]] idején.
 
A vár bejáratához közel, a városi parkban látható egy vasmacska, a közeli tengerrészből emeltek ki mit 1904-ben. Ez a ''Nyckeln'' vagy [[Kalmar Nyckel]]{{wd|Q1722535}} nevű vitorlás hadihajóhoz tartozott, ami 1679-ben, dán ágyútűzben süllyedt el. Ez a hajó arról volt nevezetes, hogy korábban, 1637-38-ban a [[Fågel Grip]]{{wd|Q5464077}} vitorlással együtt szállította az első svéd emigránsokat az akkor alapított észak-amerikai svéd gyarmatra, [[Új-Svédország]]ba{{wd|Q322187}} (Nya Sverige). A Kalmar Nyckel az első út után további három alkalommal is átszelte az [[Atlanti-óceán]]t újabb kivándorlókkal a fedélzetén.
 
E háború végével a svéd flotta főhadiszállását 1689-ben Kalmarból délebbre, az újonnan alapított [[Karlskrona]] városába helyezték át. [[1786]]-benban királyi rendeletben szüntették meg a város erődítmény jellegét, és 1792-ben felszámolták a város helyőrségét. A vár előtti kis [[Grimskär]] sziklaszigeten kiépített erődítmény is elvesztette katonai jelentőségét. 1797-ben kitárták a kapukat és a település nyílt város lett, bár a városi hatóság elvileg egészen 1860-ig fenntartotta magának a jogot minden, a városba érkező áru és személy ellenőrzésére. A város továbbra is gazdag volt, [[Carl von Linné]] például elragadtatással nyilatkozott a sok kőépület látványáról, ami a [[18. század]]ban még Svédországban – Stockholm kivételével – igen szokatlan volt. A jómódon kívül azonban erre a közeli Öland jó minőségű építőanyagot adó kőfejtői is magyarázatul szolgálhattak.
 
===A város további fejlődése===
165 521

szerkesztés