„Frigyes Józsiás szász–coburg–saalfeldi herceg” változatai közötti eltérés

a
Évszámok és más számok toldalékának hangrendi egyeztetése kézi ellenőrzéssel
a
a (Évszámok és más számok toldalékának hangrendi egyeztetése kézi ellenőrzéssel)
[[Michael Haydn|Johann Michael Haydn]] zeneszerző neki ajánlotta a ''Josias-Coburg-Marsch'' című indulóját, amelyet manapság csak „Coburg-induló” ''(Coburger-Marsch)'' néven említenek. [[Wolfgang Amadeus Mozart]] a török elleni 1789-es győzelem után komponálta „A hős Coburg győzelme” ''(Der Sieg vom Helden Coburg)'' című C-dur kontratáncát ([[Köchel-jegyzék]] sz. 587).<ref>{{cite web | url = http://www.klassika.info/Komponisten/Mozart/Tanz/KV_587/index.html | title = Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791): Der Sieg vom Helden Coburg | work = Klassika.info}}</ref>
 
[[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József császár]] [[1863]]. [[február 28.|február 28-án]] kiadott határozatában Frigyes Józsiás szász-coburg-saalfeldi herceg-tábornagyot ''„Ausztria leghíresebb és példaképként örökké követésre méltó hadvezéreinek”''<ref>{{Ny-de|„Die berühmtesten, zur immerwährenden Nacheiferung würdiger Kriegsfürsten und Feldherren Österreichs”}}</ref> sorába emelte. Tiszteletére és emlékezetére [[1868]]-benban az akkor újonnan épült bécsi Császári-királyi Udvari Hadimúzeumban (a mai [[Hadtörténeti Múzeum (Bécs)|Hadtörténeti Múzeum]]ban), a Hadvezérek csarnokában felállították életnagyságú szobrát, melyet [[Franz Mitterlechner]] osztrák szobrász (1819–1884) készített [[carrara]]i márványból. A szobrot [[Ágost szász-coburg-saalfeldi herceg]] – Ferdinánd György Ágost szász-coburg-saalfeldi herceg és [[Koháry Mária Antónia]] grófnő második fia – avatta fel.<ref>{{cite book| author = [[Johann Christoph Allmayer-Beck]] | title = Das Heeresgeschichtliche Museum Wien. Das Museum und seine Repräsentationsräume | publisher = Kiesel Verlag | location = Salzburg | year = 1981 | isbn= 3-7023-0113-5 | page= 30 | language = német}}</ref>
 
[[1911]]. [[október 24.|október 24-én]] a coburgi Színház téren ''(Theaterplatz)'' felállították Frigyes Józsiás herceg egész alakos bronz szobrát, [[August Sommer]] (1839–1921) művét.<ref>[http://daten.digitale-sammlungen.de/~db/bsb00001149/images/index.html?id=00001149&fip=88.65.109.153&no=5&seite=1195 Coburger Zeitung, 1911. október 25.]</ref><ref>{{cite book | author = Denis André Chevalley – Otto Braasch | Oberfranken: Ensembles, Baudenkmäler, archäologische Geländedenkmäler | publisher = Oldenbourg Wissenschaftsverlag | year = 1986 | page = 73}}</ref> A herceg által épített Bürglaß-kastély parkját Józsiás-kertnek ''(Josias-Garten)'' nevezik.
168 346

szerkesztés