Főmenü megnyitása

Módosítások

Nincs méretváltozás, 10 hónappal ezelőtt
a
Évszámok és más számok toldalékának hangrendi egyeztetése kézi ellenőrzéssel
Az [[első világháború]] kitörése után, 1915. január 15-én vonult be a [[miskolci 10. honvéd gyalogezred]]hez, mint önkéntes. Elvégezte a tartalékos tiszti iskolát, és innen került az orosz frontra, ahol [[Meilinger Dezső]]vel együtt rajzokban örökítette meg a harctéri eseményeket, a katonai lét mindennapjait. Mint szakasz- és századparancsnok, 35 hónapon át vett részt az ezred harcaiban. [[Sassy Csaba]] írása szerint, mint festőművész, az „ezred hadifestője lett”. E minőségében ő volt az illusztrátora a ''10-es honvéd'' című tábori lapnak, számos karikatúrája jelent meg benne a tisztikar tagjairól és a honvédekről. Rajzai annyira népszerűek voltak, hogy képeslapokon is árusították Miskolcon. Ezekből a karikatúrákból külön albumot is állított össze 1916-ban, ''Kacagó lapok a komoly időkből (1915–16)'' címmel. Az album áttörő sikerére jellemző, hogy még [[Habsburg–Lotaringiai József Károly főherceg|József főherceg]] is átlapozta, és sokszor elmosolyodott a színes rajzokon és a találó aláírásokon. Több más kitüntetés mellett megkapta az ezüst és a bronz [[Signum Laudis]]t. Leszerelése után Meilingerrel együtt volt egy közös kiállítása Miskolcon 1917-ben, a [[Megyeháza (Miskolc)|vármegyeházán]].
 
A háború után Budapesten telepedett le, és portrékat, tájképeket, de főként női aktokat festett. A karikatúrarajzolással sem hagyott fel, több lap számára is rajzolt. 1917-ben és 1919-ben csoportos kiállítása volt a Nemzeti Szalonban, 1922-ben elnyerte az Erzsébetvárosi Kaszinó, 1923-benban pedig a Műcsarnok akt-díját.
 
Kövér házasságának története egy hamisítatlan romantikus mese. A festő még Münchenben, 1907-ben ismerkedett meg Alice Stünkellel, egy finn lánnyal, s szerelem szövődött közöttük. Amikor mindketten hazautaztak, a kapcsolat nem szűnt meg, sokáig leveleztek egymással. A lány – Kövér hozzájárulásával – férjhez ment [[Finnország]]ban egy mérnökhöz, majd azt a hírt kapta, hogy a festő meghalt az orosz fronton. Amikor Alice fia [[Berlin]]ben tanult állatorvosnak, ottani magyaroktól tudta meg, hogy a festő nem halt meg. Az asszony ekkor Budapestre utazott, és összeházasodtak. Feltehetően a második világháború után Finnországba költöztek, és Kövér Gyula itt halt meg 1950-ben. Urnája [[Helsinki]]ben, a Hietaniemi temetőben található.
148 730

szerkesztés