„Kalcium” változatai közötti eltérés

18 bájt törölve ,  1 évvel ezelőtt
a
== Előállítás ==
 
A fémkalciumot az iparban [[kalcium-klorid]] és [[kalcium-fluorid]] vagy [[kálium-klorid]] keverékének olvadék [[elektrolízis]]ével állítják elő. Ezen elemi reakció másik terméke a [[klór]] vagy [[fluor]], melyet iparilag dolgoznak fel. Az elektrolízishez [[grafit]]<nowiki/>anódot használnak, melyen a [[klór]] vagy a [[fluor]] válik ki és [[vas]][[katód]]ot, melyen a kalcium válik ki.
 
Nagy tisztaságú kalcium állítható elő [[kalcium-klorid]] és [[alumínium]] reakciójával, amely során [[alumínium-klorid]] keletkezik, mely a reakció körülményei közötti magasabb hőmérsékleten folyékony. A reakció során keletkező fémkalcium [[desztilláció]]val nagy vákuum mellett tisztítható.
* [[Kalcium-nitrát]] (Ca(NO<sub>3</sub>)<sub>2</sub>) vagy ''mészsalétrom'': fehér, kristályos anyag, mely nagyon jól oldódik vízben. Korábban műtrágyaként használták. Vizes oldatban előállítható [[kalcium-karbonát]] vagy [[kalcium-hidroxid]] [[salétromsav]]ban történő oldásával.
* [[Kalcium-karbonát]] (CaCO<sub>3</sub>): fehér, kristályos anyag, mely vízben nagyon gyengén oldódik, oldhatósága a hőmérséklettel csökken. A természetben mint ásvány fordul elő hét stabil és egy nem stabil módosulatban. Előállítható kalcium-kationokat tartalmazó oldatból [[karbonát]]-anionokkal való kicsapatással vagy [[kalcium-hidroxid]] és [[szén-dioxid]] reakciójával, ami a [[malter]] megszilárdulásának is az alapja.
* [[Kalcium-szulfát]] (CaSO<sub>4</sub>): fehér, porszerű anyag, amely csak részlegesen oldódik a vízben (oldhatatlannak minősítik, de a karbonátnál jobban oldódik). Oldhatósága függ állapotától is. Az [[anhidrit]] nem tartalmaz semmilyen kristályvizet, vízben szinte egyáltalán nem oldódik. Kristályvizet tartalmazó formái, hemihidrátja és dihidrátja már jobban oldódnak. Oldhatóságuk a hőmérséklettől is függ, legjobb oldhatósága 40&nbsp;°C körül várható. Savas esők esetében a mészkő és márvány köztéri szobrok felületén a savas eső hatására nagyrészt kalcium-szulfát képződik, melyet a további esők (mivel jobban oldódik, mint a karbonát) lassan lemosnak. Súlyosabb azonban, hogy a savas eső behatol a kőzet belsejébe és itt keletkezik kalcium-szulfát, amely nagyobb moltérfogatú, mint a karbonát, ezért lassan szétfeszíti a szobrokat. A kalcium-szulfát a természetben gipszásványként fordul elő, de egyéb kristálymódosulatokban is vagy mint kőzetek alkotója. Előállítható vízben oldható kalcium-vegyület [[szulfát]]<nowiki/>anionokkal való reakciójával.
 
=== Szerves vegyületek ===
165 521

szerkesztés