„Szentkatolnai Bálint Gábor” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Ib11 (vitalap | szerkesztései) |
1874-1875 között eljutott Mongüliába. |
||
9. sor:
Legelőbb a [[kazány]]i tatárok közt gyűjtött nyelvi anyagot, s már itt elkezdte a nyugat-mongol [[kalmük]] nyelvet tanulni. 1871 szeptemberétől 1872 májusáig [[Asztrahán]]ban folytatta terepmunkáját a kalmükök között, jelentős nyelvi anyagot gyűjtve. Ezután visszatért [[Szentpétervár]]ra, hogy ott tovább tanulmányozza a mongol és a finnugor nyelveket. Bár az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] által kitűzött feladatában szerepelt a Mongóliába való utazás, s az ottani [[mongol nyelv]] tanulmányozása, Bálint ekkor már kevéssé hajlott erre (elegendőnek vélte a kalmük gyűjtés anyagát), de végül [[1873]] [[február]]jában mégis folytatta útját Mongólia felé, s 1873 áprilisában megérkezett [[Urga|Urgába]], ahol 5 hónapon keresztül gyűjtött nyelvi (főleg [[halha]]) anyagot.
== Bálint Gábor nagy reményekkel jött haza, magántanári kinevezést kapott a pesti egyetemen, s beszámolóinak hallatán többen, köztük Vámbéry Ármin, [[Hunfalvy Pál]] és [[Ballagi Mór]] a [[Magyar Tudományos Akadémia]] külső tagjának is ajánlotta a tehetséges keletkutatót. Páratlan nyelvtehetségét azonban csak rövid ideig kamatoztathatta Budapesten. Fogarasi János halála után egy ideig [[Arany János (költő)|Arany János]] támogatta, de budapesti karrierje hamar véget ért, egyetemi állása megszűnt (ebben személyes ellentétek is szerepet
Tizenkét éves külföldi munkája során változatos munkákat kapott. Az oszmán birodalomban fontos bizalmi állásokat nyert el. Feleségével, Spielmann Rozáliával bejárta a [[Közel-Kelet]]et és [[Európa]] déli részét, ahol újabb nyelveket tanult meg. Az [[1890-es évek]]ben az itthoniak arról értesülhettek, hogy az [[athén]]i egyetemen [[arab nyelv]]et oktat. Külföldi sikerei ellenére hazánkban mégsem ismerték el igazán. Bálint ugyanis tagadta a [[magyar nyelv]] akkor divatos és támogatott [[finnugor]] eredetét, ugyanakkor a [[19. század]] végi [[ugor-török háború]]ban a török eredeztetést sem fogadta el, azt állítva, hogy a magyar a 150 milliós turáni nyelvek egyik önálló ága, a hun és [[szkíta nyelv]]vel hozható kapcsolatba.▼
▲== Tizenkét éves külföldi munkája során változatos munkákat kapott. Az oszmán birodalomban fontos bizalmi állásokat nyert el. Feleségével, Spielmann Rozáliával bejárta a [[Közel-Kelet]]et és [[Európa]] déli részét, ahol újabb nyelveket tanult meg. Obrusánszky Borbála 2006-os előadásában találhatunk arra adatot, hogy a magyar tudósok, köztük Jakab Elek székely származású akadémikus megpróbálta felkutatni Bálint Gábor tartózkodási helyét. Az [[1880-as évek végén|1890-es
Az [[1890-es évek]]ben a [[székelyek]] [[Jakab Elek (történész)|Jakab Elek]] történész vezetésével mozgalmat indítottak, hogy hazahívják Bálintot. Először az Akadémián próbálkoztak, majd végül a [[kolozsvár]]i Ferenc József Tudományegyetem urál-altaji tanszékének élére kapott kinevezést. [[1893]]-ban foglalta el állását, tizenkilenc évig tanított itt. Ekkor Kolozsvárott a diákok olyan nyelveket ismerhettek meg, mint sehol Európában. Bálint a városban kiváló lehetőséget kapott: az ''[[Erdélyi Múzeum (folyóirat, 1874–)|Erdélyi Múzeum]]'' c. folyóirat leközölte tanulmányait, majd ott jelentek meg [[Kaukázus (régió)|kaukázusi]], kabard tanulmányai is. 1901-ben megjelent művében a magyar honfoglalást kísérelte meg újraértékelni.
| |||