„Evangelista Torricelli” változatai közötti eltérés

[[1644]]-ben hozta nyilvánosságra úttörő munkáját a szabadesés és hajítás törvényszerűségeiről ''(De motu gravium naturaliter descendentium)''. Ez volt a háromkötetes ''Opera geometrica'' második része, amelyben közzétette [[hidrodinamika]]i kutatásait, amelyek hamarosan élénk érdeklődést váltottak ki egész Európában.A később róla elnevezett tétel kimondja, hogy egy folyadék tartályból való kiáramlásakor az [[áramlási sebesség]] arányos a folyadékoszlop magasságának [[négyzetgyök]]ével, vagyis nem függ a folyadék milyenségétől.A folyadékok dinamikája területén végzett alapvető megfigyelései mellett Torricelli nagymértékben hozzájárult a [[differenciálszámítás]] kialakulásához is. Cavalieri továbbvitte [[Johannes Kepler|Kepler]] gondolatait az infinitezimális mennyiségekre vonatkozóan. Ennek a módszernek a segítségével Torricelli elegáns bizonyításokat talált mértani problémákra – például, hogy egy aszimptotája körül megforgatott [[hiperbola]] által határolt térfogat véges – annak ellenére, hogy a felszíne végtelen. A ''De motu gravium…'' című munkájában a lövedékek parabolikus pályáját írta le ennek az eljárásnak a segítségével.Továbbfejlesztette Galilei [[távcső|távcsövét]] és egy egyszerű, de hatékony [[mikroszkóp]]ot talált fel.Ő volt az első, akinek hosszabb ideig sikerült [[vákuum]]ot fenntartania. A legfontosabb felfedezése a [[barométer]] működési elvének felfedezése: abból a feltételezésből indult ki, hogy a folyadék nem a [[vákuum|horror vacui]] következtében, hanem a levegőoszlop súlya miatt emelkedik fel. Ezt a hipotézist [[Blaise Pascal]] bizonyította be [[1647]]-ben. Szintén helyesen magyarázta a [[szél]] keletkezését a [[légkör]]ben jelenlevő hőmérséklet- és nyomáskülönbségekkel.Torricelliről nevezték el a [[nyomás]] egyik fizikai mértékegységét. (1 torr=133,3 [[Pascal (mértékegység)|pascal]].) Az ő nevét viseli egy [[hold]]kráter, valamint a [[7437 Torricelli|7437-es]] [[aszteroida]] is.A levegő nyomását Torricelli olasz tudós mérte meg először.