„Merv” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a +kat. |
|||
101. sor:
Az ásatások során kivételesen jól megőrzött erődítményeket tártak fel, köztük a városfalakat. Feltárták a Szasszanida korszakhoz tartozó két lakóterületet, melyek közül az egyik a fellegvárban, a másik az alsóvárosban feküdt. Az 5. századból származó gyapotmagok felfedezése arra utal, hogy a pamut és textilgyártás a város fontos gazdasági eleme volt. A tégelytartalmú acél gyártására szakosodott 9. és 10. századi műhely felfedezése pedig egy újabb jelentős eredmény volt, mivel ez nemcsak az acélgyártás legkorábbi azonosítása, hanem részletesen megerősíti a korai iszlám írók által leírt technikai folyamatokat is. A középkori városban végzett további ásatások kimutatták az erődítmények drasztikus újjáépítését és Merv 1221-es elsöprő mongol támadásának utóhatásait, amelyek az egykori Szeldzsuk-erődítmény életszínvonalának jelentős csökkenését eredményezték.
Úgy tűnik, hogy Merv városát Nagy Kürosz (559–530) alapította, abban az időben, amikor ez a régió a keleti Archaemenida birodalom része volt. Az Achaemenidák maradványait mélyen a későbbi foglalkozási szintek alatt fedezték föl. Az oázis északi részén végzett egyéb régészeti felmérések és ásatások a falu és a városi élet nagy kiterjedéseit tárták fel. A régió egy olyan jellegzetes
Néhány későbbi másodlagos forrás ellenére nincs megbízható bizonyíték arra, hogy Nagy Sándor (356-323) valaha is Mervbe látogatott, bár az Archaemenida Birodalom megdöntését követően északon és keleti irányban kampányolt.
| |||