„Viszkozitás” változatai közötti eltérés

Etimológia
(Visszavontam az utolsó  változtatást (89.135.250.4), visszaállítva Jzana szerkesztésére)
(Etimológia)
A '''viszkozitás''', más elnevezéssel a '''belső [[súrlódás]]''' egy gáz vagy folyadék ([[fluidum]]) belső ellenállásának mértéke a [[nyírófeszültség|csúsztató feszültség]]gel szemben. Így a víz folyékonyabb, kisebb a viszkozitása, míg az [[étolaj]] vagy a [[méz]] kevésbé folyékony, nagyobb a viszkozitása. Minden valóságos folyadéknak vagy gáznak van viszkozitása (kivéve a [[Szuperfolyékonyság|szuperfolyékony]] anyagoknak), az [[ideális folyadék]] és [[ideális gáz]] viszkozitása nulla.
A köznyelvben általában a nagy viszkozitású anyagokat ''sűrűn folyó''nak vagy egyszerűen sűrűnek, a kis viszkozitásúakat pedig ''könnyen mozgó''nak vagy hígnak nevezik, azonban a [[sűrűség]] mint fizikai fogalom mást jelent, illetve a „híg” kifejezést helyesebb az ’alacsony [[koncentráció]]’ értelemben használni.
 
A viszkozitás szó a latin <cite>viscum</cite>-ból származik, mely [[fagyöngy]]öt, ill. a belőle főzött ragadós anyagot jelentette (madárlép), melyet madárfogásra használtak.<ref>{{CitLib|aut=Fülöp József|tit=Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár|red=Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft.|loc=Celldömölk|ann=1998|isbn=963 8334 96 7|pag=149}}</ref>
 
== Newton elmélete ==
Ha tehát az anyagok viszkozitásának a [[logaritmus]]át az [[termodinamikai hőmérséklet|abszolút hőmérséklet]] reciprokának a függvényében ábrázoljuk, elméletileg egyeneseket kapunk. Ezeknek az egyeneseknek az [[iránytangens]]ei arányosak az adott folyadék viszkozitási [[Aktiválási energia|aktiválási energiájával]]. A kenőanyagok esetében gyakran fontos követelmény, hogy a viszkozitás minél kisebb mértékben függjön a hőmérséklettől (téli-nyári minőség).
Kenőolajok esetén ez azért fontos, mert csapágyak kenésénél a külső hőmérséklet jelentősen befolyásolja a kenőolaj választását.
 
== Lábjegyzetek ==
<references/>
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
22 037

szerkesztés