„Hegyestű” változatai közötti eltérés

== Felépítése és kialakulása ==

A Hegyestű egy vulkán kürtőjének maradványa, melyet az [[erózió (geológia)|erózió]] preparált ki a környezetéből. Az egykori kürtőben a földfelszín felé törő, bazaltos összetételű [[magma]] megrekedt, s hűlése során öt- és hatszögletű, 20–40&nbsp;cm átmérőjű bazaltoszlopokká szilárdult meg, melyek orgonasípszerűen, szorosan egymás mellett állva a hegycsúcs irányában összehajlanak. Egyes helyeken a kürtő peremén peperites jellegű kőzet is megfigyelhető, mely a magma és az áttört kőzet keveredését jelzi. Az alsóbb szinteken megfigyelhető hólyagos, úgynevezett „kukoricaköves” bazaltban az egykori vulkáni gőzök, gázok helyét őrző hólyagüregek néhol irányítottan helyezkednek el. Habár a geológiai bemutatóhely ismertetőtáblái beszámolnak arról, hogy a legelső kitörés [[tufa]]szórással zajlott le, s ennek eredményeképp egy tufagyűrű jött létre a kitörési pont környezetében, a jelenlegi feltárásokban ennek a tufagyűrűnek nincs nyoma.<ref>Csillag 2003</ref>

 

A vulkanizmust követően elsősorban az erózió határozta meg a terület arculatát. Az erózió a puhább, kevésbé ellenálló kőzeteket és üledékeket gyorsabban, intenzívebben, míg a keményebb, ellenállóbb kőzeteket lassabban pusztítja le: ennek megfelelően a kemény bazalttestek az évmilliók során mintegy kipreparálódtak puhább környezetükből, s ezek a bazalttestek (pl. a Hegyestű esetén egy vulkáni kürtő) alkotják a [[Balaton-felvidék]] jellegzetes [[tanúhegy]]eit.