„Ábel a rengetegben (regény)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
irodalom óra |
||
37. sor:
{{cselekmény}}
Szakállas Ábel tizenöt éves [[székelyek|székely]] fiú, aki az [[első világháború]] után elszakadt [[Erdély]]ben, [[Csíkcsicsó]]n lakik. Édesapja elszegődteti erdőpásztornak a [[Hargita (hegység)|Hargitára]]. Az a feladata, hogy őrizze a kivágott fát, és ha vásárlók jönnek, akkor fizetés ellenében számlát állítson ki nekik faszt.
A fiú talált kutyájával, két tyúkkal, egy kecskével és egy macskával tölti mindennapjait, míg egyik erdei sétája alkalmával puskákat és fekete, nagy vaskörtéket talál. Az egyik vaskörte alá tüzet rak, majd a hatalmas robbanás után visszatérve a helyszínre hatalmas pusztítást lát. Ábel örül ennek, mivel szerződése szerint a (viharban) kidőlt fákat eladhatja, és az értük kapott pénzt megtarthatja.
45. sor:
Ketten töltik a telet a hótól elzárt házban, egyik nap a csendőr egy sassal tér haza, ami megöli a macskát és a kutya fél szemét is kikaparja. A sast végül megsütik és megeszik, de az emészthetetlen húsától Ábel hosszú időre ágynak esik. Míg az otthonról kapott elemózsiát eszegeti, addig a román csendőr megeszi a kecskét és elviszi a puskáját, amiben benne volt ezer lej, amit a fölösleges fából szerzett saját magának.
Surgyélán később összeáll
Ábel összebarátkozik a közeli papokkal, akiknek egyik legfiatalabb növendékét, Márkust különösen a szívébe zárja. Ez a tüdőbeteg fiú végül is felköltözik Ábelhez Hargitára, hogy ott gyógyuljon. A két fiatalt felkeresi Surgyélán és Fuszulán, majd az ifjú szerzetes elmondott beszédének hatására önként jelentkeznek a rendőrségen.
Márkus végül belehal a betegségébe és a Hargitán eltemetik. A temetés után Ábel elmegy a megbízó bankjába, hogy felvegye a fizetését, és ott szembesül a ténnyel, hogy télre csak a fele fizetés jár, mivel akkor nem kell fát eladni. Ábel leadja a munkát, visszatér falujába, ahol meglátogatja édesanyja sírját, és ott megfogadja, hogy egész életében a szegények és elnyomottak szószólója
{{Cselekmény vége}}
|