„Előítélet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta2) |
→Külső hivatkozások: http://www.egyvilag.hu/temak/067_01_Attitud,%20sztereotipia,%20eloitelet_P.doc |
||
1. sor:
A '''''sztereotípia''''', önmagában csak egy megállapítás, bárféle hozzáállás, attitűd nélkül, azaz csak annyit mond, hogy ezek az ,,emberek mind ilyenek". Az '''''sztereotípia''''' tehát nem más, mint amikor valamilyen tulajdonságot rendelünk egy csoporthoz, réteghez, egyúttal annak minden tagjára. Az esetek többségében azért mégis az igaz, hogy negatív vagy pozitív attitűdöt kapcsolunk az elfogultságunkhoz (pl. a cigányok/romák nem szeretnek dolgozni, a nők nem jó vezetők), ami már '''előítéletnek''' tekinthető.
Az '''''előítélet''''' nem tapasztalatokra alapozott, hanem elfogultságból eredő ítélet, feltételezés, amihez már ''pozitív'' vagy ''negatív'' attitűd is kapcsolódik. Az előítélet csupán egy előzetes feltételezés, amely általában alaptalan és helytelen következtetéshez vezet. Legáltalánosabb fajtáji a negatív '''faji''', '''etnikai''' és '''nemi előítéletek'''.
== Meghatározásai ==
22 ⟶ 24 sor:
A hátrányos megkülönböztetéssel szemben a legcélszerűbb lépésnek az látszik, ha az embereket felvilágosítjuk új ismeretekkel, amelyek alapján az emberek új értékeket alakítanak ki, az értékek alapján pedig viselkedésük strukturálódik, és új készségeket, jártasságot alakítanak ki, illetve a gyakorlás során új tapasztalatokra tesznek szert.
== Az előítéletek kárai ==
== Az előítélet társadalmi és kognitív alapjai ==▼
* A megítéltek helyzetéből fakadó kár (bárféle negatív cselekmény nélkül negatív bánásmódban részesül)
* saját magunk kára, hiszen tévedésbe eshetünk
* mások, a társadalom vagy közösség kára (pl. nem alkalmazunk cigány/roma munkaerőt, mert nem szeretnek dolgozni)
== Az előítéletek elősegítő tényezői ==
# Tudatlanság (a másik ember és maga az előítéletesség ismeretének hiánya)
# Konformitás (az ember hajlamos hasonulni környezete előitéleteivel)
# Stressz, frusztráció
# Érdekütközés
# Helyzetünk és önmagunk értékelése (jól eshet, ha valaki társadalmi rangja alacsonyabb)
# Előitéletre hajlamos személyiség
▲== Az előítélet társadalmi és kognitív alapjai ==
Az előítéletek kialakulásában mind társadalmi, mind pedig kognitív faktorok is szerepet játszanak. Társas kapcsolataink, interakcióink amellett, hogy befolyásolják, hogy a világot milyen csoportokra osztjuk fel, arra is hatással vannak, hogy miképpen gondolkodunk, érzünk ezekkel a csoportokkal kapcsolatban. A csoporttagság már önmagában irányíthatja az előítéleteket, mivel alapvetően mindannyiunkban meg van a vágy, hogy saját csoportunkat felsőbbrendűnek lássuk. A kognitív faktorok emellett táplálhatják és fenntarthatják az előítéleteket azáltal, hogy befolyásolják, ahogy a világot észleljük és viszonyulunk hozzá. Annak érdekében, hogy hatékonyan tudjunk tájékozódni a társas világban, csoportokba soroljuk azokat az embereket, akik számunkra hasonlónak tűnnek. A csoportok tagjait pedig nagyjából egyformának látjuk. Megismerő folyamataink azonban nem mindig torzításmentesek, hiszen az, ahogyan gondolkodunk, legtöbbször saját érdekeinket szolgálja, mint például a mieink és saját magunk túlértékelése másokkal szemben. Az információk szelektálása és értékelése is ezen nézeteinket erősíti minden cáfolat nélkül. A társas és kognitív folyamatok azonban nem különülnek el egymástól az előítéletek kialakulásában. A társadalmi csoportok szerint felosztott világ megadja a keretet az előítélet létrehozására. A csoportokkal kapcsolatos hiedelmek, érzelmek és benyomások pedig ki is töltik a keretet, nem csak alapot, de igazolást is adva az előítéleteknek.
32 ⟶ 48 sor:
* Susan T. Fiske: Társas Alapmotívumok. (OsirisKiadó, Budapest, 2006.)
* Eliot R. Smith, Diane M. Mackie: Szociálpszichológia. (OsirisKiadó, Budapest, 2004.)
*''Elliot Aronson: A társas lény''
== Források és jegyzetek ==
| |||