„Cream” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
6 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta2) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
35. sor:
| honlap = www.cream2005.com
}}
A '''Cream''' az [[1960-as évek]] egyik legfontosabb brit [[rock]]együttese volt, melyben [[Ginger Baker]] [[Dob (hangszer)|dobos]], [[Jack Bruce]] [[basszusgitár]]os és [[Eric Clapton]] [[gitár]]os játszott. A szakirodalom az első power triónak<ref group="mj">A '''power trió''' klasszikus háromtagú rockzenekari felállás gitárral, dobbal, basszusgitárral, billentyűs hangszerek és ritmusgitár nélkül. Elterjedését az [[1960-as évek]]ben a hangtechnika drasztikus fejlődése tette lehetővé.</ref> és [[supergroup]]nak<ref group="mj">A '''supergroup''' olyan zenei formáció, amelyben a tagok – korábbi szakmai karrierjük révén – külön-külön is ismertek és elismertek. Ilyen ismert supergroup például a Cream (Eric Clapton (The Yardbirds, John Mayall & the Bluesbreakers), Jack Bruce (Graham Bond Organisation, Manfred Mann), Ginger Baker (Graham Bond Organisation)), a [[Travelling Willburrys]], (George Harrison (The Beatles), Bob Dylan, Tom Petty (Tom Petty and the Heartbreakers) Jeff Lynne (Electric Light Orchestra, The Move), Roy Orbison, vagy az Emerson, Lake & Palmer (Keith Emerson (The Nice), Greg Lake (The Gods, King Crimson), Carl Palmer (Atomic Rooster, The Crazy World of Arthur Brown)).</ref>
A Cream dalai között voltak régi blues feldolgozások (például a ''[[Crossroads]]'' és a ''[[Spoonful]]''), modern bluesdalok ''(Born Under a Bad Sign)'' és más, egyedi hangzású szerzemények (''Strange Brew'', ''[[Tales of Brave Ulysses]]'', ''[[Toad]]''). A Cream legnagyobb slágerei az ''[[I Feel Free]]'', a ''[[Sunshine of Your Love]]'', a ''[[White Room]]'', a ''Crossroads'' és a ''[[Badge]]'' című dalok voltak.
48. sor:
A Cream először [[1966]]. [[július 17.|július 17-én]] adott koncertet. Eric Clapton azelőtt már két sikeres együttesben, a [[The Yardbirds]]ben és a [[John Mayall & the Bluesbreakers]]ben is játszott, országos hírnevet szerezve. Virtuóz és nyers stílusa nyomán az [[islington]]i metróállomás falára valaki a „Clapton az Isten” (Clapton is God) [[graffiti]]t írta fel.<ref>{{hiv-web|url=http://www.whereseric.com/ecfaq/biography-ecs-life-career/clapton-is-god-graffiti-nickname.html|cím=''Clapton is God: The story behind the saying''|elérés=|szerző=whereseric.com|szerzőhiv=|dátum=|év=|hónap=|formátum=|munka=|archívurl=https://web.archive.org/web/20070217180240/http://www.whereseric.com/ecfaq/biography-ecs-life-career/clapton-is-god-graffiti-nickname.html|archívdátum=2007-02-17}}</ref> Ám Clapton túl szigorúnak tartotta Mayallt, ezért új együttest akart alapítani.
A gitáros 1966-ban találkozott Bakerrel, aki akkor a [[Graham Bond|Graham Bond Organization]] vezetője volt. Valamikor Jack Bruce is tagja volt az együttesnek,
Clapton akkor ismerte meg Bruce-t, amikor az 1966 márciusában egy ideig a Bluesbreakers tagja volt. Ebben az időben az egyszeri lemezfelvételre alakult [[Eric Clapton’s Powerhouse|Powerhouse]] nevű [[supergroup]]ban is együtt zenéltek. Énekesi és zenészi tehetsége miatt Clapton állandó munkakapcsolatot akart kialakítani Bruce-szal.
|