„Miskolci repülőtér” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címkék: A kitiltott Hebefil szerkesztő által használt tartomány Vizuális szerkesztés
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2A01:36C:1400:69C:303D:11BD:C666:A266 (vita) szerkesztéséről Bfranze88 szerkesztésére
Címkék: Visszaállítás Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
67. sor:
A [[második világháború]]t megelőzően a motoros kiképzés keretein kívül egy futárrepülő raj és a ''VII. Közelfelderítő Repülőszázad'' állomásozott a repülőtéren.
 
Az [[1938]]. november 2-án meghozott [[Első bécsi döntés]] után a [[Felvidék]] egy része visszatért az országhoz. [[ 1934|1939]]. március 14-én kikiáltották a [[ Szlovák Köztársaságot]]. A magyar kormány március 13-án elrendelte a katonai készültséget [[Kárpátalja]] visszacsatolására. A szlovák légierő a magyar csapatokat támadta, ezért a magyar [[Légierők Parancsnoksága]] rendeletére a hazai repülőerőket átcsoportosították. A miskolci repülőtérre került az [[1. vadászrepülő ezred]] kötelékéből az [[1/2. (’Ludas Matyi’) vadászszázad]]. A század 9 darab, [[Fiat Cr-32]] típusú vadászgéppel települt ide. [[1939]]. március 24-én délután, innen vettek részt az [[Igló]] és [[Sebastova]] szlovák repülőterek elleni támadásban, ahová a debreceni bombázóosztály 18 darab, [[Ju-86K-2]] típusú bombázógépének biztosítottak kíséretet. Miután a vadászszázad felszállt, a bombázók egy gépe ([[3/5. bombázószázad]]) tévedésből a miskolci repülőtérre dobott bombákat. Igló helyett pedig Rozsnyót bombázták. A szlovák repülőterek elleni bevetésen veszteség nem volt. Miután március 31-én a két ország aláírta az új határokról szóló egyezményt az [[1/2. vadászszázad]] [[Veszprém]]be települt vissza.
[[1940]]. nyarán [[a Román Királyság]]gal is kiéleződött a helyzet [[Erdély]] miatt. Július 2-ától az [[1. repülődandár]] egységeit széttelepítették. Július 6-án települt a miskolci repülőtérre a [[4/II. nehézbombázó osztály]], [[Ju-86K-2]] gépekkel. A diplomáciai tárgyalások eredményeként harci cselekményekre nem került sor, ezért a bombázó osztály július 18-án hazatelepült [[Veszprém]]be.
[[1941]]. június 22-én hajnalban [[Németország]] megtámadta a [[Szovjetunió]]t. A hazai vadászerő egy részét hazánk északkeleti részére csoportosították át, főleg a hadiiparilag jelentős [[Diósgyőr]] – [[Ózd]] körzet védelmére. (Az [[1/1. ’Dongó’ vadászszázad]] és az [[1/2. ’Ludas Matyi’ vadászszázad]] Felsőábrányba, ma [[Bükkábrány]], települt, 9-9 darab [[Fiat Cr-32]] géppel.) Még ezen a napon a miskolci repülőtérre vezényelték az [[I. vadászosztály]], [[2/4. ’Repülő Tőr’ század]]át. A vadászszázad 9 darab, [[Fiat Cr-42]] típusú vadászgéppel települt ide. [[Kassa]] [[1941]]. június 26-án, 13 óra körül történt bombázása után a Felsőábrányban települt vadász alakulatokat riasztották és nem a miskolcit.<ref> Pataky Iván-Rozsos László-Sárhidai Gyula: Légi háború Magyarország felett. I. kötet</ref>