Főmenü megnyitása

Módosítások

[[Fájl:Leefgebied aardvarken.jpg|right|thumb|300px|A csövesfogúak közé tartozó földimalac ''(Orycteropus afer)'' elterjedése – Afrikában endemikus]]
[[Fájl:Corvus corax map.jpg|right|thumb|300px|A holló ''(Corvus corax)'' az északi félgömbön elterjedt állat.]]
Az állatok gyűjtésével vagy megfigyelésével megismerjük a fajok '''elterjedési (distributiosdisztribúciós) adatait'''. HaEnnek egy adott faj elterjedési adatait összegyűjtöttük és mindezt térképezzük, akkorfeltérképezésével megkapjuk az illetőa faj '''elterjedési területét (area)'''. Az elterjedési területenareán belül a fajo ott él a faj, ahol a számára megfelelőlegmegfelelőbb létfeltételeketéletfeltételeket megtalálja, ez az illetőa faj '''stációja'''. Minden fajnak van '''keletkezési góca'''. Ez azt jelenti, hogy minden faj a Földnek csak egy pontján alakult ki, és ezen a területen a fajt '''őshonos fajnak (autochton)''' tituláljuk. Ha az adott faj más földrajzi területeken is elterjedt, akkor ott '''bevándorló fajnak''' hívjuk. Ha egy állatfaj areája szűk, akkor '''[[endemikus faj|bennszülött (endemikus) faj]]'''. Egy állatfaj lehet egyszerre autochton és endemikus is (pl. a [[Kaszpi-fóka]] [''Phoca caspica''] a [[Kaszpi-tenger]]ben). Máskor azonban egy faj egy területen endemikus, de nem autochton (pl. a [[csövesfogúak]] [''Tubulidentata''] őshazája [[Dél-Európa]], de ma már csak [[Afrika]] bizonyos tájain élnek).
 
Minden faj a Földnek csak egy pontján alakult ki, ez a faj '''keletkezési góca''', ezen a területen a fajt '''őshonos (autochton) fajnak''' nevezzük. Amennyiben a faj később más földrajzi területeken is elterjedt, ott '''bevándorló fajnak''' hívjuk. Ha egy faj areája egy adott, konkrét treületre összpontosul, akkor az ott '''[[endemikus faj|bennszülött (endemikus) faj]]'''. Egy faj lehet egyszerre autochton és endemikus is, ilyen pl. a [[Kaszpi-fóka]] [''Phoca caspica''] a [[Kaszpi-tenger]]ben. Más esetben egy faj egy területen endemikus, de nem autochton, így pl. a [[csövesfogúak]] [''Tubulidentata''] őshazája [[Dél-Európa]], de ma már csak [[Afrika]] bizonyos tájain élnek.
Az adott faj areájának nagyságát több tényező befolyásolja:
 
Az adottA faj areájának nagyságát több tényező befolyásolja:
* az ökológiai életrevalóság ''(valentia)'';
* a fajnak az elterjedési akadályokat (hegységek, tengerszorosok, vizek, más állatok okozta akadályok) legyőző képessége;
* a faj [[geológia]]i kora.
Vannak fajok, melyek az egész Földön elterjedtek: ezek a '''[[kozmopolita faj|kozmopoliták]]'''. Ezek a fajok képesek legyőzni az elterjedésüket akadályozó tényezőket, sok szempontból tág tűrésű fajok, és jól viselik a versengést. Megkülönböztetünk tág és szűk stációjú fajokat. A [[farkas]] ''(Canis lupus)'', a [[róka]] ''(Canis vulpes)'' és a [[holló]] ''(Corvus corax)'' tág stációjú: erdőben, [[sztyepp]]eken, [[sivatag]]okban, [[tundra|tundrán]] egyaránt élnek, areájuk szinte az egész északi félgömb. A [[Vidraformák|vidra]] ''(Lutra lutra)'' hasonlóan elterjedt [[Eurázsia|Eurázsiában]] és [[Észak-Afrika|Észak-Afrikában]], de szűk stációjú: csak a vizek mentén él.
 
Vannak fajok, melyek az egész Földön elterjedtek: ezek a '''[[kozmopolita faj|kozmopolitákkozmopolita fajok]]'''. EzekTág atűrésű fajok, melyek képesek legyőzni az elterjedésüket akadályozó tényezőket, sokés szempontbóljól tághelyt tűrésűállnak a fajok, és jól viselikközti a versengéstvetélkedésben. Megkülönböztetünk tág és szűk stációjú fajokat. A [[farkas]] ''(Canis lupus)'', a [[róka]] ''(Canis vulpes)'' és a [[holló]] ''(Corvus corax)'' tág stációjú (és areájú) fajok: erdőben[[erdő]]ben, [[sztyepp]]eken, [[sivatag]]okban, [[tundra|tundrán]] egyaránt élnek, areájuk szinte az egész [[északi félgömb]]. A [[Vidraformák|vidra]] ''(Lutra lutra)'' hasonlóan elterjedt [[Eurázsia|Eurázsiában]] és [[Észak-Afrika|Észak-Afrikában]], de szűk stációjú: csak a vizek mentén él.
Az ősibb fajok egyfelől jobban kiterjeszthették elterjedésű területüket, másfelől a jobban alkalmazkodó fiatalabb fajok ki is szoríthatták őket. Ennek következtében létrejöhet '''paleoendemizmus''' és '''neoendemizmus'''. Az előbbi esetében a faj kis areája a kisebbedés miatt jön létre, míg az utóbbiban a faj geológiai fiatalsága miatt szűk az elterjedési területe.
 
Az ősibb fajok egyfelől jobban kiterjeszthették elterjedésű területüket, másfelől aazonban jobbana alkalmazkodóalkalmazkodóképesebb fiatalabb fajok ki is szoríthatták őket. Ennek következtében létrejöhet '''paleoendemizmus''' és '''neoendemizmus'''. Az előbbi esetében a faj kis areája a kisebbedésbeszűkülés miatt jön létre, míg az utóbbiban a faj geológiai fiatalsága miatt szűk az elterjedési területe.
 
Az '''állatföldrajzi vikariálás''' azt jelenti, hogy egy fajt egy másik kontinensen egy közeli rokon faj helyettesítihelyettesít. Európában az [[európai bölény]] ''(Bison bonasus)'', [[Észak-Amerika|Észak-Amerikában]] az [[amerikai bölény]] ''(Bison bison)'' él. VanLehetséges azonbanaz is, hogy rendszertanilag távol álló fajok, nemek[[Nem (rendszertan)|nem]]ek, családok[[Család azonos körülmények között élnek(rendszertan)|család]]ok a Föld különböző részein azonos körülmények között élnek: ekkor '''környezettani vikariálásról''' beszélünk (pl. Erre példa a [[túzok]] [''Otis tarda''], amely nálunk hasonló körülmények között él, mint a távoli [[nandu]] [''Rhea americana'']).
 
== A fauna ==
1 798

szerkesztés