„Keglevich Péter (katona)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Régi PIM linkek cseréje sablonra (WP:BÜ), apróbb javítások
KMBot (vitalap | szerkesztései)
a link javítása egyértelműsítés miatt AWB
4. sor:
==Élete==
 
Keglevich György horvátországi al-bánnak és Istvánffy Katalinnak fia, Keglevich Miklós nagybátyja. Nőül vette 1625. július 25-én Geréczy Margitot Biszág várában. 1631-ben háborúba ment a császári hadsereggel Hrazsonachky ezredes vezérlete alatt. 1632. február 11-én ezredes lett és hazatért toborzás végett, április 12-én visszament ezredéhez. 1633. február 24-én [[Éger]]ből, ahol súlyosan megbetegedett, a hadseregtől eltávozott Prielzába és Ljubljanába; október 22-én ismét visszatért oda. 1634. január 1-jén lemondott ezredesi rangjáról és hazájába visszatért. 1634. január 14-én a báni táblához választatása után letette az ülnöki esküt [[Zágráb]]ban; július 30-án a törökön győzelmet vívtak ki a mieink Gorica mellett, ő is jelen volt ez ütközetben mint kapitány. 1637. május 1-én [[Fürstenfeld]]ről, ahol szállása volt, negyedszer indult a császár hadseregéhez; szeptember 8-án utoljára tért haza a hadseregtől. 1641. március 25-én az ő vezérlete alatt Gozdanzkánál szétverték a törököt. Július 7-én Egerszegre ment, hogy a határőrség vicegenerálisságát és az egerszegi vár főkapitányságát átvegye. Szeptember 12-én elfogta Musztafa Oda török basát. 1650. augusztus 31-én [[Segesd (Magyarország)|Segesd]] alatt táborozott a kanizsai határőrökkel.
 
Vitéz ember, jó hazafi, vallásos keresztény és nagy gazda volt. Kedélyes víg embernek kellett lennie, mert sok lakodalomra hívták; naplójában a saját lakodalmával együtt 43 lakodalmat említ és valószinű, hogy mindegyikben ott volt. Mindezt naplójegyzeteiből vonta ki [[Szinnyei József (bibliográfus)|Szinnyei József]] bibliográfus. Nagy Iván idézetei után a Corpus Jurisban is látható, hogy tagja volt több (1638., 1647. és 1649.) országos bizottságnak. Megalapítója volt a horvátországi ágnak; egyik fia János pálos barát, két leánya pedig apáca lett, és László fiától származik le a később is virágzó horvátországi Keglevich grófi család.