„1956-os forradalom” változatai közötti eltérés

}}

{{Magyarország történelme}}

 

Az október 23-i [[budapest]]i tömegtüntetés a [[kommunizmus|kommunista]] pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez a [[Hegedüs-kormány|kormány]] bukásához, a [[Szovjetunió|szovjet]] csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország [[Demokrácia (politikai rendszer)|demokratikus]] átalakulásának megkezdéséhez vezetett. November első napjaiban az [[Második Nagy Imre-kormány|új kormány]] megkezdte a tárgyalásokat a [[Szovjetunió]]val a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a [[Varsói Szerződés]]ből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután számíthatott arra, hogy a nyugati nagyhatalmak nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, [[november 4.|november 4-én]] a szovjet csapatok ''hadüzenet nélküli háborút indítottak'' Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi forradalma így végül elbukott.

[[Magyarország 1957–1989 között|A forradalom leverését követő évtizedekben]] az 1956-os eseményeket a [[Magyar Szocialista Munkáspárt|pártállami]] hatalom [[ellenforradalom]]nak bélyegezte és elítélte, de a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] során megváltozott az események hivatalos értékelése. [[1989]]. [[október 23.]] óta ez a jeles nap kettős [[nemzeti ünnep]] Magyarországon: az [[1956]]-os forradalom kitörésének napja és a [[Magyar Köztársaság (1989–)|Magyar Köztársaság]] [[1989]]-es kikiáltásának napja, melyet az 1990. évi XXVIII. törvény iktatott a nemzeti ünnepek sorába.<ref name ="1990. évi XXVIII. tv">[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=8684 1990. évi XXVIII. törvény az 1956 októberi forradalom jelentőségének törvénybe iktatásáról] - 1000ev.hu</ref> Az 1956-os események meghatározó szerepét a 2011-ben elfogadott [[Magyarország alaptörvénye|Alaptörvény]] preambuluma is hangsúlyozza.<ref>[http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100425.ATV Magyarország Alaptörvénye]</ref>

 

{{bővebben|Magyarország 1945–1956 között}}

Az [[1948]]–[[1953]] közötti időszakra a [[sztálinizmus|sztálinista]] [[terror]] volt jellemző: az [[Államvédelmi Hatóság#Az AVO|ÁVO]], illetve a belőle önállósított [[Államvédelmi Hatóság|ÁVH]] kegyetlenkedései, [[koncepciós per]]ek, az „[[Osztályidegenség|osztályidegen elemek]]” [[gulag]]-szerű táborokba történő [[kitelepítés]]e, [[kivégzés]]e gyakori esemény volt. Az országban mindent behálózó és ellenőrzése alatt tartó rendőrállam épült ki 28&nbsp;000 fős államvédelmi rendőrséggel és kb. 40&nbsp;000 besúgóval.<ref name=Schmidt>[http://www.magyarszemle.hu/archivum/7_9-10/6.html Schmidt Mária: Forradalom, szabadságharc, polgárháború]</ref> Mindehhez járult [[Rákosi Mátyás]] és [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] [[személyi kultusz]]a, az erőltetett [[kolhoz]]osítás, a [[nehézipar|nehéz-]] és a [[hadiipar]] gazdaságtalan fejlesztése, az ezek miatt növekvő szegénység. Rákosi szektás irányvonala a politikában, dogmatikus állásfoglalásai az ideológiában, gazdaságpolitikai voluntarizmusa katasztrofális károkat okoztak, megrontották a párt és a tömegek kapcsolatát.<ref>[http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC12527/12706.htm Magyar életrajzi lexikon 1000-1990 - Rákosi Mátyás]</ref>