„Kisalföld” változatai közötti eltérés

A terület szlovákiai részét és a déli, magyarországi részét a [[Duna]] választja el egymástól. A [[Pozsony]]tól keletre elterülő szlovákiai rész neve [[Szlovák nyelv|szlovákul]] ''Podunajská nížina'', vagyis [[Duna menti alföld]].

 

[[Fájl:Podersdorf Nordstrand.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Fertő tó]]

[[Fájl:Photo at gaense nationalpark neusiedlersee neu.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Nyári ludak a Fertő tó közelében]]

A [[miocén]] kortól kezdve folyamatosan süllyedő területről van szó, amelyet a [[Pannon-tenger]] borított. Később az itt megjelenő Duna és mellékfolyói töltöttek fel [[üledékeikkel]]. Így jött létre [[Európa]] legnagyobb folyami [[hordalékkúp]]ja, a Szigetköz és a Csallóköz területe. Felszínének nagy része tökéletesen sík, a hordalékkúpokon jó termőtalaj képződött.

 

A mélyebb rétegekben ős- és óidei kristályos kőzetek (főleg variszkuszi eredetű [[gneisz]], [[csillámpala]], [[gránit]]) találhatók, felettük a [[Tethys-óceán|Tethysz-tenger]] üledékes kőzetei (leginkább középidei [[mészkő (kőzet)|mészkő]], [[dolomit]]) valamint a [[Pannon-tenger]] üledékes kőzetei (újidei [[mészkő (kőzet)|mészkő]], [[homok]], [[kavics]]) helyezkednek el. A legfelső rétegekben folyóvízi üledék, mint például negyedidőszaki [[kavics]], [[agyag]], [[homok]], [[iszap]] és harmadidőszaki [[tőzeg]] található, ezt sok helyen negyedidőszaki [[lösz]]takaró borítja.