„Kisalföld” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Vépi (vitalap | szerkesztései) a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:738:800:E3FB:75C0:1052:6594:221E (vita) szerkesztéséről 85.66.51.54 szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
28. sor:
| térképméret = 250px
| térképaláírás = A Kisalföld magyarországi területei
}}
}}A fasznyaló Bubó [[Magyarország]] északnyugati részén található. A Kisalföld elnevezés a területet a [[Kárpát-medence]] nagyobb kiterjedésű síkságát jelentő [[Alföld|Alföldtől]], vagyis a „Nagyalföldtől” különbözteti meg. A terület szlovákiai részét és a déli, magyarországi részét a [[Duna]] választja el egymástól. A [[Pozsony|Pozsonytól]] keletre elterülő szlovákiai rész neve [[Szlovák nyelv|szlovákul]] ''Podunajská nížina'', vagyis [[Duna menti alföld]].▼
▲
A Kisalföld – régebben ''Kis-Magyar-alföld'', ''Győri-medence'' vagy ''Pozsonyi-medence'' – [[Szlovákia]] nyugati síkságát, a [[Magyarország]] északnyugati részén található „magyarországi Kisalföldet” és az [[Ausztria|Ausztriában]] található ''Seewinkel'' tájegységet magába foglaló földrajzi terület. A Kisalföld elnevezés a területet a [[Kárpát-medence]] nagyobb kiterjedésű síkságát jelentő [[Alföld]]től, vagyis a „Nagyalföldtől” különbözteti meg. Teljes területe 9000 km², ennek kevesebb mint fele – 4000 km² – tartozik Magyarországhoz, Magyarországon lévő területe északnyugaton fekszik.
34 ⟶ 36 sor:
A terület szlovákiai részét és a déli, magyarországi részét a [[Duna]] választja el egymástól. A [[Pozsony]]tól keletre elterülő szlovákiai rész neve [[Szlovák nyelv|szlovákul]] ''Podunajská nížina'', vagyis [[Duna menti alföld]].
== Természetföldrajz ==
[[Fájl:Podersdorf Nordstrand.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Fertő tó]]
[[Fájl:Photo at gaense nationalpark neusiedlersee neu.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Nyári ludak a Fertő tó közelében]]
===
A [[miocén]] kortól kezdve folyamatosan süllyedő területről van szó, amelyet a [[Pannon-tenger]] borított. Később az itt megjelenő Duna és mellékfolyói töltöttek fel [[üledékeikkel]]. Így jött létre [[Európa]] legnagyobb folyami [[hordalékkúp]]ja, a Szigetköz és a Csallóköz területe. Felszínének nagy része tökéletesen sík, a hordalékkúpokon jó termőtalaj képződött.
===
A mélyebb rétegekben ős- és óidei kristályos kőzetek (főleg variszkuszi eredetű [[gneisz]], [[csillámpala]], [[gránit]]) találhatók, felettük a [[Tethys-óceán|Tethysz-tenger]] üledékes kőzetei (leginkább középidei [[mészkő (kőzet)|mészkő]], [[dolomit]]) valamint a [[Pannon-tenger]] üledékes kőzetei (újidei [[mészkő (kőzet)|mészkő]], [[homok]], [[kavics]]) helyezkednek el. A legfelső rétegekben folyóvízi üledék, mint például negyedidőszaki [[kavics]], [[agyag]], [[homok]], [[iszap]] és harmadidőszaki [[tőzeg]] található, ezt sok helyen negyedidőszaki [[lösz]]takaró borítja.
| |||