„Tömegmédia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a CheckWiki error (64) javítása |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A ,,'''tömegmédia'''" (''angolul:'' mass media) kifejezéssel a társadalom szinte minden tagját elérő és érintő, széles hatókörű kommunikációs eszköz jellemezhető. Számos olyan, ma már közkeletű és ismert médiumra vonatkozik, mint a ''hírlap, képeslap, film, rádió, [[televízió]]'' és a ''[[fonográf]] (az ezzel rögzített zene).''
Határa bizonytalan: számos újfajta médium jött létre, mely leginkább abban különbözik a régiektől, hogy egyénre szabottabb, változatosabb és interaktívabb - ennek fő példája az ''[[internet]]''. {{átdolgozandó}}Napjainkban a legtöbb [[információ]]t a tömegmédiából szerezzük. '''Tömegmédia''' alatt legtöbbször könyvekre, újságokra, folyóiratokra gondolunk, manapság azonban a [[rádió]], a [[televízió]] és az [[internet]] a meghatározó. Tehát nagyon sok fajta terjesztési technológiával érik el azt, hogy lehetőleg mindenkihez eljusson az információ.
Fontos, hogy nem következhet be interakció adó és vevő között, a technika közbeiktatása fogja kizárni ezt, és ez az a szempont, ami meghatározó ha tömegmédiáról beszélünk. Így a közvetlen érintkezés megszakításával biztosított a kommunikáció magas szabadságfoka.
A szervezetek, melyek megteremtik a tömegmédia kommunikációját, a programokat tagolják, így a hallgatóságnak lehetősége van arra, hogy a kínálatból kiválassza azt, amely neki megfelel.
Az emberek nem mindig vannak tudatában annak, hogy a tömegmédián keresztül manipulálhatják őket és nem mindent szabad elhinni, mert az információt könnyen átfogalmazhatják. Tehát az innen szerzett tudást fenntartásokkal kell kezelni. Óhatatlan azonban, hogy ez az információ egyfajta önmegerősítő folyamaton megy keresztül, mikor több forrásból is hasonló híreket hallunk. Kétségbevonhatóként kellene kezelni az információkat, azonban mégis igazodunk hozzá és építünk rá.
=== <u>A tömegmédiumok fejlődése:</u> ===
A modern sajtó kialakulása a [[17. század|XVII]]. század végére tehető. A kor iparilag legfejlettebb országaiban jött létre. Az első sajtótermékek az üzleti életről közöltek fontos híreket [[hírlevél]] formájában. A hírsajtó hamarosan szellemi tartalommal is telítődött és az üzleti élet számára fontos hírek mellett a társadalmi élet más kérdéseivel is foglalkozott.
A XVII. század második felében kialakultak a tudományos és irodalmi folyóiratok, elsősorban a tudósok, irodalmárok levelezéséből.
* 1702: Londonban megjelenik az első brit napilap: ''The Daily Courant.''
Az újság a XIX. században vált tömegmédiummá a fejlett országokban. A tőkés üzleti sajtó megerősödéséhez hozzájárultak a bulvárlapok, amelyek a szórakoztatást tartották szem előtt. Lényeges szerepük volt az újságolvasás szokássá válásában. Kialakultak a sajtómonopóliumok, hírügynökségek. A technikai újítások lehetővé tették a többmilliós példányszámok elérését, így egyre nagyobb teret és befolyást nyertek az ún. világlapok (''[[The New York Times]], [[The Times]], stb.).''
A XX. században a technikai fejlődésnek köszönhetően újabb és újabb tömegkommunikációs eszközök hódítottak teret (pl. rádió, televízió).
A XX. század végén megjelent az internet, amely új, szinte beláthatatlan távlatot nyitott a tömegkommunikáció történetében.
=== '''<u>A luhmanni tömegmédia-elmélet:</u>''' ===
Niklas Luhmann a '''tömegmédia''' kifejezés alatt mindazon társadalmi intézményeket érti, melyek a kommunikáció terjesztéséhez a sokszorosítás eszközeit alkalmazzák. Ezek közé tartoznak a könyvek, folyóiratok, újságok, fényképészeti, vagy elektronikus másolási eljárások, ill. az elektronikus média.
Luhmann szerint a médiatartalom előállítása vezetett a külön tömegmédiarendszer kitagozódásához.
Hisz a médium, - Luhmann klasszikus szembeállítása szerint - pusztán a formaképződményeket teszi lehetővé, melyek eltérően magától a médiumtól a későbbiekben éppen azokat a kommunikatív műveleteket fogják alkotni, melyek a rendszer kiépülését és működési zártságának létrejöttét mozdítják elő. A munka komoly hiányossága viszont éppen az, hogy behatóan nem tért ki az interaktív médiumok megjelenésére. (televízió, online média) Ezzel ellentétben a szerzőnél a tömegmédia társadalomelméleti beágyazódását - mint operacionális zártságot és autopoietikus reprodukciót - is éppen azon meghatározottsága teszi lehetővé, hogy kizárja a közvetlen interakció lehetőségét. Ezáltal tartható meghatározott keretek között maga a rendszer és így jöhet létre a társadalom szabályozott, etikai és gazdasági keretek közt megvalósuló ''önmegfigyelése'' is.
A tömegmédia viszont két hangsúlyos szelekciós tényezőnek is ki van téve:
1. Az első ilyen szempont az adáskészség és a bekapcsolási érdek, minek értelmében a szervezetek, melyek a tömegmédia kommunikációját létrehozzák pusztán sejtésekkel (közv. kut.) élhetnek tartalmaik elfogadását illetően.
2. A specifikus médiatartalomgyártás pedig a programok standardizálódásához, de egyidejű differenciálódásához is vezethet, aminek következtében a befogadó azt veheti át a kínálatból ami neki fontos, vagy amiről úgy érzi, környezetében tudni illik.
== Forrás ==
* Niklas Luhmann: A tömegmédia valósága
*Gömzsik Anikó: [http://grafikanagy.hu/koskaroly/12b/mediaelmelet.pdf Médiaelmélet]
*Batta Barnabás összefoglalója: [http://communicatio.hu/doktoriprogramok/kommunikacio/belso/bevhumankomm/20082/luhmannnbattab.htm A luhmanni tömegmédia-elmélet ismertetése]
[[Kategória:Média]]
| |||