„Borászat” változatai közötti eltérés

[[Kép:Wine grapes02.jpg|balra|bélyegkép|Bortermő szőlő (''[[Bortermő szőlő|Vitis vinifera]]'')]]

A szőlőkultúra a [[Ókori Görögország|görög civilizációval]] együtt fejlődött, történet és szakíróik ([[Homérosz]], [[Hésziodosz]] és [[Teofrasztosz]]) leírják a termesztés, az aszalt és borszőlőkészítés szokásait. Ők honosították meg a [[Italia (Római Birodalom)|Itália]] partvidékén (ahol a ligeti szőlő már igen elterjedt volt, ezért nevezték el Dél-Itáliát ''Oinotriá''nak, vagyis Borországnak), illetve vitték be [[Gallia]] földjére is.

Az [[ókor]]ban kezdetben taposással nyerték ki a borrá feldolgozott szőlő levét, de már [[egyiptom]]i falfestményeken is felismerhetőek a kezdetleges szőlősajtók több változata. Az elkészült terméket aztán agyag- és kő[[Amfóra|amforákban]], bőrtömlőkben, földbe égetett vermekben, agyaghordókban tartották, előbbiekben szállították is. Már ekkor fontos gazdasági jelentősége volt a kereskedelemben, a hadsereg jutalmazásában. A hamisítás ellen is küzdöttek már akkor, az első ismert törvény erre vonatkozólag [[Babilon]]ban keletkezett ([[Hammurapi törvényoszlopa|Hamurappi törvénykönyve]]). A szőlőtermesztés alapelveit [[Lucius Junius Moderatus Columella|Columella]], római szakíró írta le először olyan alapossággal, hogy az újkori tudományág is nagy részben azt használja.