„Elbasan” változatai közötti eltérés

 

== Közigazgatás ==

Az oszmán fennhatóság alatt az [[Ilbaszani szandzsák]]{{Wd|Q7418366}} székhelyeként működő{{refhely|Pollo & Puto 1981|:88.;|Jacques 2009|:201.;|Zavalani 2015|:92–93.}} város az albán függetlenség elnyerése után is megőrizte közigazgatási szerepkörét. Az [[Albán Fejedelemség (1913–1925)|Albán Fejedelemség]] 1914-es [[Albán Fejedelemség (1913–1925)#Alkotmány|alkotmánya]] hét prefektúrára osztotta az ország területét, ezek egyike az Elbasani prefektúra lett.{{refhely|Pearson 2004|:61.}} A második világháború után a prefektúrákat megyékké ''(qark)'' alakították át, a korábbi negyven alprefektúrát pedig fokozatosan huszonhat kerületbe ''(rreth)'' vonták össze. Ennek során [[Elbasan megye|Elbasan megyének]]{{Wd|Q193790}} négy beosztott kerülete lett: Elbasan, Gramsh, Librazhd és Peqin.{{refhely|Jacques 2009|:439.;|Elsie 2010|:365.}} A 2015 júniusában érvénybe lépett 115/2014. számú közigazgatási törvény alapján a már korábban megszűnt kerületek helyett a megyéket községekre ''(bashki/bashkia),'' azokat pedig alközségekre (''njës/njësi bashkiak'') osztották. 2015 óta tehát Elbasan megyeszékhelyi rangja mellett [[Elbasan község]] központja is, amely tizenhárom további alközségre oszlik, ezek voltaképpen Elbasan agglomerációját alkotják. Ezen alközségek egyike a 22,2 km²-es területű Elbasan városa.{{jegyzet|{{Albán közigazgatási törvény 2014}}}}{{refhely|Elbasan 2016|:16., 19.}}

 

[[Fájl:Elbasan.png|közép|bélyeg|500px|A 18. század közepi shijoni evangéliumfordításokból rekonstruált elbasani ábécé]]

 

A 19–20. századok fordulóján az elbasani értelmiségiek az albán nyelvű oktatás ügyéért szálltak síkra.{{refhely|Csaplár 2010|:155. Vö.|Elsie 2010|:126.}} A nemzet képviselőinek részvételével 1909. szeptember 2-a és 9-e között rendezték meg az [[elbasani kongresszus]]t, a korszak egyik legfontosabb közművelődési eseményét, amelyen jóváhagyták a latin betűs albán ábécé bevezetését, valamint elhatározták egy tanítóképző intézet alapítását.{{refhely|Pollo & Puto 1981|:139.;|Jelavich 1996|:II/83.;|Pearson 2004|:7.;|Jacques 2009|:316.;|Elsie 2010|:178.;|Bakiu 2014|:144.;|Vickers 2014|:57.}} Törekvéseiknek köszönhetően 1909. december 1-jén a városban megnyílt az első albán tanítóképző iskola, a [[Aleksandër Xhuvani Egyetem|Shkolla Normale]] (régies kifejezés, magyarul kb. ’Tanítóképezde’), amelynek első igazgatója [[Luigj Gurakuqi]] volt.{{refhely|Pollo & Puto 1981|:139.;|Pearson 2004|:8.;|Elsie 2010|:178.;|Bakiu 2014|:144.;|Vickers 2014|:57.}} Az iskola később is fontos szerepet játszott az ország életében, a [[korça]]i líceum mellett Albánia legjelentősebb oktatási intézményei közé tartozott még az 1920-as években is.{{refhely|Vickers 2014|:106.;|Zavalani 2015|:186.}} 1971-ben főiskolai rangot kapott, 1991-ben pedig egyetem lett Aleksandër Xhuvani Egyetem néven.{{refhely|Jacques 2009|:544., 597.;||{{CitWeb|aut=Liman Varoshi|aut2=Roland Gjini|tit=Historiku i Universitetit (’Az egyetem története’)|work=Universiteti i Elbasanit|url=http://www.uniel.edu.al/index.php/al/historiku/237-historiku-i-universitetit|accd=2018-08-29}}}} Története során neves albán művészek és tudósok oktattak és tanultak az intézmény falai között ([[#Shkolla Normale|lásd itt]]). A város közéletének egyik fő szervezője, [[Lef Nosi]] 1910-ben szerkesztő-kiadóként elindította Elbasan első albán nyelvű újságját, a ''Tomorri'' című hetilapot.{{refhely|Jacques 2009|:317., 437.}}

 

A két világháború között Elbasan újabb közművelődési intézményekkel és rendezvényekkel gyarapodott. Az 1910-ben elindított első elbasani lap, a ''Tomorri'' után 1918-tól több folyóiratot is alapítottak a városban, amelyek a hírek közlése mellett társadalmi, kulturális és gazdasági kérdésekkel is foglalkoztak: a ''Shkumini'' (1918–1921), az ''Elbasani'' (1921–1925), az ''Ura e Shkuminit'' (1922–1924), a ''Ku vemi?'' (’Hol tartunk?’, 1924) stb.{{refhely|Gjevori 2015|:70., 77.}} 1930-tól a városvezetés rendszeresen megszervezte az elbasani zenei és színházi hetet, amelyen az albán városok zenekarjai és színjátszócsoportjai mutatkozhattak be.{{refhely|Nacional Albania 2012|.}} Elbasan maga is nevezetes volt sajátos, oszmán hagyományú vokális és hangszeres zenei stílusáról, amelynek legnépszerűbb képviselője Isuf Myzyri volt (szülővárosában szobra áll).{{refhely|Elsie 2010|:316.;|Bakiu 2014|:269.}} Az elbasani városi zene tipikus hangszerei a [[harmonika|tangóharmonika]], a [[mandolin]], a [[tamburin]]{{Wd|Q193666}} és a [[šargija|sharki]]{{Wd|Q2451473}}.{{refhely|Gloyer 2012|:24.}} Elbasan zenei életéhez hozzátartoztak az 1917-ben alakult Afërdita (’Hajnal’) zenekar hetenkénti felvonulásai, amelynek során hazafias dalokat és indulókat játszva meneteltek a város utcáin.{{refhely|Jacques 2009|:371.}} A főváros [[Nemzeti Könyvtár (Tirana)|Nemzeti Könyvtára]] után 1932-ben itt nyílt meg az ország első közkönyvtára, amely 1935-ben a város polgára, Nazif Baholli által építtetett modern épületbe költözött, és a Qemal Baholli Közkönyvtár (Biblioteka Publike “Qemal Baholli”) nevet vette fel. 288 ezer kötetes állományával 1988-ban az ország legnagyobb közkönyvtárának számított.{{refhely|Domi 1993|:42.;|Pasmaqi & Hasekiu 2014|:558.}} 1936-ban a város egy másik tehetős polgára, Xhavit Biçakçiu jóvoltából felépült a város első filmszínháza, a Nemzeti Mozi (Kinema Nacional), belső épületdíszeinek kivitelezésében a festőművész [[Zef Kolombi]]{{Wd|Q4228314}} is közreműködött.{{refhely|Nacional Albania 2012|;|Pasmaqi & Hasekiu 2014|:558.}} A filmvetítések mellett az épület adott otthont Elbasan – főként a Tanítóképezde tanáraiból és diákjaiból 1924-ben verbuválódott – színjátszókörének is, akik nem csak az elbasani közönségnek játszottak, de Tiranában, a királyi család előtt is gyakran felléptek, többnyire kortárs albán szerzők színpadra állításával.{{refhely|Fischer 2012|:161.;|Nacional Albania 2012|. Vö.|Elsie 2010|:441.}} A második világháború után a mozit kőszínházzá alakították, amely Skampa Színház (Teatri Skampa) néven napjainkig az ország legfontosabb teátrumai közé tartozik.{{refhely|Elsie 2010|:324., 442.}}

 

Napjainkban Elbasan jelentős kulturális központ színházzal, könyvtárral és napilappal.{{refhely|Réti 1991|:156.}} Tirana után az ország második korszerű filmszínháza 2002-ben nyílt meg Elbasanban.{{refhely|Elsie 2010|:136.}} A város legfontosabb múzeumai a [[#Néprajzi Múzeum|Néprajzi Múzeum]] ''(Muzeu Etnografik)'',{{refhely|Réti 1991|:157.;|Dienes 2017|:141–142.}} valamint az [[Aleksandër Xhuvani]] szülőházában berendezett emlékmúzeum ''(Muzeu “Aleksandër Xhuvani”).''{{refhely|Réti 1991|:156–157.}} Korábban a várban a tárgyi anyagában az [[illírek|illír]] időktől a 20. századig ívelő hadtörténeti múzeum is várta a látogatókat, illetve az 1909-es elbasani kongresszus helyszínén oktatási múzeum működött,{{refhely|Nagel 1989|:68., 70.;|Réti 1991|:156.;|Dienes 2017|:140–141.}} ezek azonban mára bezártak. Egyetemvárosi rangját az 1909-ben alapított Tanítóképezde jogutódjának, a 14 ezer diáknak öt karon képzést nyújtó [[Aleksandër Xhuvani Egyetem]]nek köszönheti.{{refhely||{{CitWeb|tit=Rreth nesh (’Rólunk’)|work=Universiteti Aleksandër Xhuvani|url=https://uniel.ems.al/home/aboutus.aspx|accd=2018-09-05}};||{{CitWeb|tit=University of Elbasan “Aleksander Xhuvani”, Albania|work=REBus Project|url=http://www.rebusproject.net/index.php/partners/partnership/11-university-of-elbasan-aleksander-xhuvani-albania|accd=2018-09-05}}}} Az egyetemen kívül Elbasanban 2015-ben 32 kisdedóvóban, 26 általános iskolában és 15 középiskolában folyt pedagógiai munka. A tanár–diák arány az alapoktatásban jóval kedvezőbb az országos átlagnál, a helyi oktatási problémák elsősorban infrastrukturális jellegűek: az iskolaépületek legtöbbje felújításra szorulna, felszereltségük nem kielégítő.{{refhely|Elbasan 2016|:58.}} 2015-ben a tizenöt év feletti lakosság 3,5%-a volt [[analfabetizmus|írástudatlan]], ez lényegesen magasabb volt az országos átlagnál (2,8%).{{refhely|Elbasan 2016|:57.}}