„Arisztotelész” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.250.140 (vita) szerkesztéséről 12akd szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
98. sor:
[[I. e. 323|323]]-ban [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] meghalt; birodalmában megkezdődött a bomlás, a makedónokkal közeli kapcsolatban álló, s ezért „gyanús” Arisztotelészt a makedón-ellenes párt – köztük olyan akadémisták, akik régebben a legközelebbi barátai voltak, illetve egyes szakmai ellenfelei – azonnal üldözőbe vette és istensértés (ασεβεια = [[aszebeia]], „istentelen cselekedet”, szentségtörés) ürügye alatt a bírák elé állította (a fő, ill. fennmaradt nevű vádlók [[Démophilosz (vádló)|Démophilosz]] és [[Eurümédón]] voltak<ref name="dlv">Mindkét név szerepel [[Diogenész Laertiosz]]nál (''[http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A1999.01.0258%3Abook%3D5%3Achapter%3D1 A filozófiában jeleskedők élete és nézetei]''; V. könyv. 1. fej.; hiv. beill.: 2010. július 25.). Eurümedónre nincs közvetlen forrás a szövegben, bár valószínűleg az [[árkádiai Arisztipposz]]tól („''A régiek fényűzése''”) ered a név, mivel őt említette a szöveghely előtt legutoljára forrásként. Démophiloszt illetően viszont egyértelmű, hogy [[Favorinus]] ''Memorabiliá''jából idéz.</ref>). Azzal vádolták, hogy oltárokat emelvén elhunyt első nejének és [[Hermeiasz (uralkodó)|Hermeiasznak]], az isteneket megsértette. Bár a vádakat nyilvánvalóan a személyes rosszindulat és a politikai ellenérzések is vezérelték, azonban egy jámbor athéni számára ténylegesen visszatetszést kelthetett, hogy olyan szent erényekkel, melyek [[mitológia]]i alakokat is megillettek, a filozófus versében egy zsarnokot is felruházott, aki ráadásul rabszolga, s mi több, herélt volt.<ref name="grote1">George Grote: ''[https://books.google.hu/books?id=0V8_AZyyDm8C&printsec=frontcover#v=onepage&q&f=false Aristotle]''. [[Google, Inc.|Google]] könyvekbeli elektronikus könyv. 19. old. Hiv. beill. 2010. augusztus 6.</ref> Az nem valószínű, hogy az athéniak ellenszenvét valóban aktív, makedónbarát politizálással vívta volna ki: ez már csak ión bevándorolt (metoikosz) származását és ezért Athénben korlátozott politikai jogait tekintve is nehézségekbe ütközött volna. Viszont a makedón kormányzóhoz, [[Antipatrosz]]hoz fűződő régi barátsága valószínűleg kulcsszerepet játszott abban, hogy nemkívánatos személlyé vált.
 
Arisztotelész, mint azt bizonnyal [[Szókratész]] kivégzésére célozva mondta, nem engedte az athéniakat „kétszer vétkezni a [[filozófia]] ellen”;<ref>[[Ammóniosz (filozófus)|Pszeudo-Ammóniosz]]: Aristotelis vita</ref> és [[I. e. 323|323]]-ban, iskoláját Theophrasztoszra bízva elmenekült Athénból. Legfeljebb egy évig élt [[Kalkísz|Khalkisz]]ban, de [[I. e. 322|322]] augusztus/szeptembere táján,<ref name="willsmith" /> kevéssel [[Démoszthenész]] halála előtt ő is meghalt.<ref>[[Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok)|Dionüszioszhoz]] képest [[Diogenész Laertiosz]] a halál évét egy évvel későbbre teszi: Dionüsziosz Cephiszodórosz arkhónságára ([[i. e. 323]]/[[i. e. 322]]), amikor Arisztotelész 63 éves volt; míg Diogenész Laertiosz a 114. [[olimpiász]] harmadik évére, Philoklész arkhónságának idejére ([[i. e. 322]]/[[i. e. 321]]). Ennek a magyarázata az lehet, hogy valamelyikük félreérthetően fogalmazott: míg a mondatszerkezet alapján Dionüsziosz inkább az Athénból való menekülés, addig Diogenész Laertiosz inkább a halál dátumát kívánta megadni. Más magyarázat, hogy Diogenész Laertiosz, vagy a forrása, [[Apollodórosz]], tévedett. Ld. Anton-Hermann Chroust: ''[http://www.jstor.org/pss/4434922 Aristotle's Flight from Athens in the Year 323 B.C.]''. ''Historia: Zeitschrift für Alte Geschichte'', 15. évf. 2 sz. (1966 ápr.), 185.-192. old.; hiv. beill. 2010. július 27.</ref>
 
Némelyek szerint öngyilkosságot követett el méreggel, vagy a tengerbe vetette volna magát (ezt [[Eumélosz (történetíró)|Eumélosz]], a történetíró elbeszélésére hivatkozva Diogenész Laertiosz is említi;<ref name="dl" /> a feltételezést azonban sem ő, sem a későbbi filozófiatörténet nem vette komolyan, utóbbi sok képviselője ezt a vélekedést a Szókratész haláláról szóló hagyomány fantáziadús [[Parafrázis (retorika)|parafrázisának]] tartja<ref name="grote2">George Grote: ''[https://books.google.hu/books?id=0V8_AZyyDm8C&printsec=frontcover#v=onepage&q&f=false Aristotle]''. [[Google, Inc.|Google]] könyvekbeli elektronikus könyv. 22. old. Hiv. beill. 2010. augusztus 6.</ref>); valószínűbb, hogy betegségben halt meg,<ref>Vö. Diogenész Laertiosz V. 1. idézetét [[Apollodórosz (történetíró)|Apollodórosztól]]: („''hatvanhárom éves korában, betegségben halt meg''”'')</ref> egy [[Censorinus]] nevű szerző szerint például régi gyomorbaja okozta halálát.<ref>[[Censorinus]]: ''De die natali''; 14.</ref>