„Frankhamisítási botrány” változatai közötti eltérés

A frankhamisítási botrány komoly presztízsveszteséget okozott Magyarországnak. A háború utáni bethleni konszolidáció jó kapcsolatok kialakítására törekedett, amelyet a botrány kellemetlenül érintett. Ekkor érkezett például Magyarországra követ Franciaországból a francia–magyar kereskedelmi kapcsolatok szerződésének tárgyalására. [[1926]] elején nagy vita zajlott a nemzetgyűlésen; [[Farkas Tibor (politikus)|boldogfai Farkas Tibor]] zalai nemeztgyűlési képviselő erősen el itélte a botrányban résztvevőket. Farkas Tibor indítványát terjesztette elő, amely tudvalevőleg a parlamenti vizsgálóbizottságnak hatósági jogkörrel való felruházását javasolta, azzal, hogy a jogilag ekként felfegyverzett bizottság folytassa munkáját és a frankügy minden szereplőjét eskü alatt hallgassa ki, azokat pedig, akik eddig nem óhajtottak megjelenni a bizottság előtt, vagy megjelenésük dacára sem akartak bizonyos kérdésekre felvilágosítást adni, a törvény kényszerítő eszközeivel kötelezhesse, tanuságtételre. Az [[1926]]. [[március 24.]]-én tartott szavazás eredménye az volt, hogy a nemzetgyűlés nagy többsége elvetette Farkas Tibor indítványát