„Nyirokcsomó” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{korr}}
[[Image:Illu lymph node structure.png|bélyegkép|350px|jobbra| Egy nyirokcsomó képe az afferens és efferens nyirokerek feltüntetésével]].
A '''nyirokcsomók''' '' (nodus lymphaticus) '' a nyirokrendszer részei, testszerte megtalálhatók, bár többnyire csoportosan bizonyos tájékokon, kivéve a központi idegrendszert. A periférián összeszedődő nyirok először az elsődleges nyirokcsomókon halad keresztül, majd több nyirokcsomóból származó nyirokerek újabb - másodlagos nyirokcsomókhoz - futnak, ennek analógiájára harmadlagos, sőt esetenként negyedleges nyirokcsomók is vannak. (A nyirokrendszer egyéb részei: [[Csecsemőmirigy]] ''(thymus)'', [[Nyirokkeringés|nyirokerek]] ''(vasa lymphatica)'', magányos ''(soliter)'' tüszők, összekapaszkodott ''(aggregált)'' tüszők, mandulák ''(tonsilla)'', [[lép]] ''(lien)'', [[féregnyúlvány]] ''(appendix vermiformis)'' A nyirokszövet alapegysége – a thymus kivételével – a nyiroktüsző ''(folliculus lymphaticus)''). A nyirokrendszer szerepe kettős: egyrészt a nyirokereken [[nyirokkeringés]]en keresztül visszavezeti a hajszálerek artériás végén kiszűrődő és a vénás végen teljes mértékben felszívódni nem képes szövetközötti folyadékot a vénás rendszerbe, másrészt fontos része a szervezet védekező rendszerének, mivel sejtjei képesek elkülöníteni a szervezet saját anyagait az idegen anyagoktól, és azokat sejtes, vagy humorális úton közömbösíteni, aminek emléknyoma és az ezen alapuló védekezőképesség esetenként egész életen át, de egyébként is hosszú ideig fennmarad: ''([[immunológia|sejtes és humorális immunitás]].)'' Ugyanakkor a nyirokereken keresztül terjednek előszeretettel a fertőzések és a rosszindulatú daganatos sejtek is, amelyek így először az útjukba eső nyirokcsomókat betegítik meg. A nyirokerekben áramló nyirok útjában eső nyirokcsomók egyik funkciója a [[nyirokkeringés|nyirok megszűrése]], a másik a [[termelés|nyiroksejtek termelése]].
[[Fájl:Lymphknoten (Schwein).jpg|bélyegkép|Nyirokcsomó|balra|Nyirokcsomó szövettani metszete. Feltüntetve:(1) tok, (2) széli szinusz, (3) csíracentrumok, (4) nyiroktüsző, (5) gerenda.]]
7. sor:
== A nyirokcsomó szerkezete ==
=== Nagyság és alak ===
A nyirokcsomók legnagyobb átmérője 1  mm és 3 cm között van. A nagyobbak általában bab alakúak. Domború szélük mentén lépnek be a nyirokcsomóhoz vezető nyirokerek ''(vas afferens)'', az ellenkező széli behúzódott részen, kapun ''(hilum)'' keresztül lép ki néhány – előbbieknél jóval nagyobb – elvezető nyirokér ''(vas efferens)''. Utóbbin lépnek be és ki a nyirokcsomót ellátó vérerek.
=== Kötőszövetes váz ===
A nyirokcsomónak rostos kötőszövetből álló tokja van, ami a kapunál megszakadva bocsátja az itt áthaladó képleteket. A tokból kötőszövetes gerendák ''(trabecula)'' nyomulnak be a belső állományba. A rostos kötőszövetes tokhoz és gerendákhoz rögzül a nyirokcsomó finomabb, retikuláris kötőszövetből álló alapváza. Ezt finom rácsrostokból álló hálózat és annak csomópontjaiban elhelyezkedő nagy, sokszögletű retikulumsejtek alkotják. A retikulumsejtek fix nagy falósejtekként is funkcionálnak, a szinuszok üregeiben kihorgonyzódva is megtalálhatók, így fontos szerepük van a szűrőrendszer alkotásában.