Főmenü megnyitása

Módosítások

a
 
=== Középkor ===
[[Fájl:Aristotelesarp.jpg|bélyegkép|balra|220px|[[Róma]]i falfestmény részlete,részletén ArisztotelészrőlArisztotelész]]
 
Az első évszázad végén, bár közvetve, de Arisztotelész tanai eljutnak a muzulmán világba is. Először [[al-Kindi]] (kb. 801–873) ír arabul Arisztotelészről. Ő Plótinosz ''Enneadesz''ét fordította le és adta közre ''Arisztotelész teológiája'' címmel. Műve nagy zavart keltett az arabok Arisztotelészről alkotott fogalmaiban, s évszázadokba telt, míg ebből kikeveredtek.<ref>Russell B.: ''A Nyugati filozófia története '' (Göncöl, 1996) 377 o.</ref> A [[Nesztoriosz|nesztoriánusok]] révén a görög kultúra egyre ismertebbé vált a muzulmán világban, s így először Arisztotelész logikája, majd a ''Metafizika'' és a ''De anima'' című mű kerül lefordításra. A neoplatonizmussal átitatott Arisztotelész arab értelmezést a [[Córdobai kalifátusKalifátus]]ban élő [[Averroës]] helyesbítette, aki egyúttal olyan tekintélyt adott a filozófusnak, mint amilyen egy vallásalapítónak kijár. A spanyolországi [[mórok]] és a keresztények között a zsidók játszották az összekötő láncszem szerepét, mivel tudtak arabul és beszélték a keresztények nyelvét is ők voltak a kor fordítói. Így nem csoda, hogy a következő Arisztotelész-kommentátor egy európai [[zsidók|zsidó]] volt, nevezetesen Maimonidész. S bár [[Maimonidész]] kizárólag arabul írt, műveit szinte megjelenésük után lefordították [[héber nyelv|héberre]] majd néhány évtized után, [[II. Frigyes német-római császár|II. Frigyes császár]] kérésére latin fordítások is megjelentek. Maimonidész célja az volt, hogy Arisztotelészt és a zsidó teológiát összebékítse: Arisztotelész szigorú tekintély a szublunáris szférában, még az égire a kinyilatkoztatás vonatkozik.
 
A [[12. század]]ban egyre nagyobb számú görög művet fordítottak le latinra. Arisztotelész ''Analitikáját'', ''Topikáját'' és ''Szofisztikus cáfolatait'' 1128-ban [[velencei Jakab]] fordította le. Később [[Aquinói Szent Tamás]] volt az aki barátjának [[Guilhelmus de Moerbeke]]nek köszönhetően eredeti görög fordítások segítségével megtisztította Arisztotelész tanítását a hibás fordításokból eredő újplatonikus elemektől. Feladatául azt tűzte ki, hogy egyeztesse Arisztotelész filozófiáját a katolikus egyházi tanítással. S bár Szent Tamást tartjuk manapság is az egyik legelmélyültebb Arisztotelész-kutatónak, abban való buzgalmában, hogy Arisztotelészt egyeztesse a Szentírással, többször is félremagyarázta a filozófust, vagy ahol az nem fejezte be a gondolatsort, ő továbbvitte saját elképzelésének megfelelően.
24 457

szerkesztés