Főmenü megnyitása

Módosítások

MOST FASZÁBB
HELLO MI
 
{{Filozófus infobox
| terület = Nyugati filozófia
| kor = Antikvitás
| kép_neve = Aristoteles Louvre.jpg
| képaláírás = Szobra a [[Louvre]]-ban
| születési dátum =
| név = '''Arisztotelész'''
| halál dátuma = [[i. e. 322]]. [[március 7.]] {{életkor-holt|-384|0|0|-322|3|7}}
| iskola_irányzat = [[Peripatetikus iskola]]
| érdeklődés = [[Politika]], [[Metafizika]], [[Tudomány]], [[Logika]]
| befolyásolta = Az egész nyugati filozófiai kultúrára és az arab filozófiai iskolákra is.
| befolyásolták = [[Platón]], [[Démokritosz]]
| fontosabb_nézetei = A helyes „közép”
| honlap = arisztitelesz.okos.filo.com
}}
 
A [[görögország]]i Sztageira (ma: [[Sztagira]], [[Chalkidiki]]) városában született, innen nyerte egyik állandó melléknevét: ''a S(z)tagirita (= „A sztagirai”).'' Nemcsak sok, modernnek tekintett tudományban jeleskedett és tett hozzá mindegyikhez valami értékeset, valami olyat, ami az illető ismeretterület felfogását, tárgyalását sokszor majdnem egy évezreden át meghatározta; nemcsak a [[filozófia|filozófiában]], a [[logika|logikában]], a [[nyelvészet]]ben, a [[biológia|biológiában]], a [[pedagógia|pedagógiában]], a [[politikatudomány]]ban sikerült maradandót alkotnia, sőt ezek közül és ezeken felül többet is tulajdonképp megteremtenie, de az [[irodalomelmélet]]ben és mi több, az [[irodalom]]ban is. [[Marcus Tullius Cicero|Cicero]] aligha áradozott volna az arisztotelészi előadásmód „arany folyamáról” ''(flumen orationis aureum)'', amely a világos, de élvezetesen olvasható tudományos értekezés műfaját is megteremtette.<ref>„Cum enim tuus iste Stoicus sapiens syllabatim tibi ista dixerit, veniet flumen orationis aureum fundens Aristoteles, qui illum desipere dicat (…)” - [[Marcus Tullius Cicero|Cicero]]: ''Academica'' II, 38, 119.</ref><ref>Bővebben az arisztotelészi stílusról: P. E. Easterling - Bernard MacGregor - Walker Knox: ''[https://books.google.hu/books?id=VYCvdR_7vnoC&pg=PA119&lpg=PA119&dq=%22flumen+orationis+aureum%22&source=bl&ots=mvNqh_xl1A&sig=_Lxcrc-EnAzm4cEvjlXGFPXneqM&hl=hu&ei=VnQ9TOiCL4SjOP2KrM8P&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=4&ved=0CCIQ6AEwAw#v=onepage&q&f=false Philosophy, History, and Oratory]'' ''(The Cambridge History of Classical Literature III.)''; Cambridge University Press, 1989. {{ISBN|0-521-35983-X}} . [[Google, Inc.|Google]] elektronikus könyv, 119. o. Hiv. beill. 2010. július 14.</ref> Azonban nemcsak irodalmilag igényes és nagyközönség számára írt [[#Művei|exoterikus művei]] és irodalmi tárgyú munkái (a [[Poétika (Arisztotelész)|Poiétika]] kivételével) semmisültek meg, vesztek el, hanem sok más műve is – de a megmaradtakból, mint például a ''Fizika'', ''[[Metafizika (Arisztotelész)|Metafizika]]'', ''Etika'', ''Politika'', ''Poétika'' és mások – még így is több életműnyi anyag kitelik.
 
Alakja köré tanítványaiból új (és mintegy 600 éven átmintát működő) filozófiai mozgalom, a [[Arisztoteliánusok|peripatetikus iskola]] szerveződött. Mesterével, Platónnal együtt az európai [[filozófia]] legmeghatározóbb alakja. A [[középkor]] végére a [[Biblia]] mellett Arisztotelész és munkássága vált a „magasabb” kultúra meghatározó tekintélyévé szerte Európában. De nemcsak az európai kultúra tartja magát az örökösének: Keletet is ő hódította meg a nyugat tudományának, a [[kereszténység|keresztényeknél]], az [[arabok]]nál és a [[zsidók]]nál egyaránt a legnagyobb tiszteletben áll.<ref name="Pallas">A '''''[http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/ A Pallas nagy lexikona]''''', [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/006/pc000697.html#4 Arisztotelész-szócikk]. Pallas Irodai és Nyomdai Rt., 1893–1897. [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/ MEK-szöveg]. Hiv. beill. 2010. július 20.</ref> A [[Hold]]on [[Becsapódási kráter|krátert]] neveztek el róla és nevét egy [[kisbolygó]] is viseli ([[6123 Aristoteles]]). Élete főképp [[Diogenész Laertiosz]]: ''A filozófiában jeleskedők élete és nézetei'' című munkájából ismert.<ref name="dl">[[Diogenész Laertiosz]]: ''A filozófiában jeleskedők élete és nézetei''. V. könyv. 1. fej. [http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A1999.01.0258%3Abook%3D5%3Achapter%3D1 (angol szöveg)]. Hiv. beill.: 2010. július 25.</ref>
 
== Arisztotelész élete ==
Arisztotelész számos életrajzírója feltételezi, hogy Nikomakhosz a [[Makedónia|makedón]] fővárosba, [[Pella|Pellába]], ahová munkája kötötte, magával vitte Arisztotelészt is, így a kisfiú gyermekkorát már ott töltötte, segédkezvén apjának orvosi munkájában.<ref name="ross9" /> [[Galénosz]]tól tudjuk (''De Anatomicis Administrationibus'', II.1., vol. II. 280 K.), hogy a görög orvoscsaládokban nevelődő ifjak boncolni tanultak, továbbá korán elkezdték elsajátítani apjuktól a mesterséget, miközben inaskodtak. Valószínűleg az orvosi családból eredeztethető nemcsak Arisztotelész [[biológia]]i és [[természettudomány]]os érdeklődése; hanem későbbi kapcsolata III. Alexandrosszal, azaz [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándorral]]. Amüntasz legkisebb fia, [[II. Philipposz makedón király|Fülöp]], a későbbi makedón király, körülbelül egykorú volt Arisztotelésszel, és valószínűleg már ekkor megszerette, úgyhogy később rábízta fia, Alexandrosz nevelését.<ref name="Pallas" /> A feltételezésnek (mármint, hogy Pellában élt) azonban ellentmondhat az, hogy Nikomakhosz és valószínűleg Phaisztisz is, nagyon hamar meghaltak.<ref name="cambrah">''[https://books.google.hu/books?id=vx251bK988gC&printsec=frontcover#v=onepage&q&f=false The Cambridge Ancient History]''. VI. köt. ''(The Fourth Century B. C.)''. [[Google, Inc.|Google]] könyvekbeli elektronikus könyv. 616.-617. old. Hiv. beill. 2010. július 25.</ref>
 
Nikomakhosz és Phaisztisz három gyermeke közül kettő fiú – Arimnésztosz és Arisztotelész – és egy lány, a nővérük, Arimneszté volt.<!--Ross feltételezi, hogy Arisztotelész volt a legfiatalabb.--> Arimnésztoszról Arisztotelész megemlékezik végrendeletében (miszerint szobor állítandó neki), amely Diogenész Laertiosznak köszönhetően ismert;<ref name="cambrah" /> Arimnesztéről pedig [[Plutarkhosz]] révén tudunk.<ref name="plutarkhosz1">[[Plutarkhosz]], ''[[Párhuzamos életrajzok]]'', „Nagy Sándor/Iulius Caesar” c. fej. Ford. Máthé Elek – szövegét lásd online [http://mek.oszk.hu/03800/03892/ Magyar Elektronikus Könyvtár].</ref>
 
Arisztotelész 17 éves kora körül apja meghalt (feltételezhető, hogy anyja pedig már korábban<ref name="willsmith">[[William Smith (lexikográfus)|William Smith]] (szerk.): ''[http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus:text:1999.04.0104:entry=aristoteles-bio-2 Aristoteles biography]'' (Bejegyzés a ''Dictionary of Greek and Roman Biography and Mythology'' c. online enciklopédiában). Hiv. beill.: 2010. július 27.</ref>). Gyámja egy [[Atarneusz]]ból származó<ref name="cambrah" /> (később [[Asszosz]]ban élő<ref name="snodgrass">Mary Ellen Snodgrass: ''[https://books.google.hu/books?id=jOk1H7epwhEC&printsec=frontcover&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false Greeks Classics Notes]''. [[Google, Inc.|Google]] Könyvekbeli elektronikus könyv; 366. old. Hiv. beill. 2010. július 24.</ref>) rokona, Arimneszté férje, Proxenosz lett (kinek fiát, Nikanórt később örökbe fogadta).<ref name="ross10">[[David Ross|Ross, David]]: ''Arisztotelész''; 10. old.</ref> Hogy Proxenosz miért hagyta el a fiúval Makedóniát, és miért ment – szokatlan módon<ref name="cambrah" /> – [[Athén]]ba, ennek oka nem ismert (a nem túl megbízható [[Ammóniosz (filozófus)|Pszeudo-Ammóniosz]] pl. [[delphoi]] jóslatra, egy sokkal elismertebb arab orvos-történész, [[Ibn Abi Uszajbia]] pedig Proxenosz és Platón barátságára hivatkozik; modern szerzők egyszerűen arra, hogy az Akadémia volt a kor legjobb iskolája [[Hellasz]]ban, illetve a görögök által ismert területeken.<ref name="ross10" /><ref>Anton-Hermann Chroust: ''[http://www.jstor.org/pss/1406500 Aristotle and the Foreign Policy of Macedonia]''. Jstor.org. (Korlátozott előnézet.) Hiv. beill. 2010. augusztus 13.</ref> ).
Névtelen felhasználó