„Wesselényi-összeesküvés” változatai közötti eltérés

nem mindegy, hogy mire
(a német etnikai kategória, a Habsburg-ház pedig dinasztia volt)
(nem mindegy, hogy mire)
Értekezleteket tartottak a [[Stubnyafürdő]]n, utóbb [[Sárospatak]]on és [[Munkács]]on. A főnemesek köreiben és külföldön az összeesküvők költségén Habsburg-ellenes, felkelésre buzdító röpiratok jelentek meg ''(Oktatás elmélkedésre,'' Nádasdy ''Oráció''ja). [[1668]]-ra érett meg a konkrét felkelési terv, ebben az évben azonban véget ért a [[devolúciós háború|spanyol–francia „devolúciós” háború]], Franciaország kiegyezett Lipóttal [[Dél-Németalföld]] ügyében, így XIV. Lajos végleg kihátrált a magyar főnemesi ellenállók mögül. A lengyelországi terveket sem sikerült valóra váltani.
 
1667. [[március 23.|március 23-án]] Wesselényi is elhunyt. A helyérenádori méltóságra pályázó Nádasdy Ferenc az [[Udvari Haditanács]]ban hírt adott egy bizonyos felső-magyarországi szervezkedésről. Még ebben az évben hír érkezett Nicasius Panajottitól, a [[Vezír (muszlim méltóság)|nagyvezír]] főtolmácsától, miszerint az erdélyiek hasonló ügyben puhatolóztak a [[török porta|Magas Portánál]]. Ezután az összeesküvést gyakorlatilag maguk a konspirátorok göngyölítették fel. 1668-ban az egyik köznemesi vezető, Bory Mihály vallott be mindent Wesselényi özvegye, [[Széchy Mária]] megbízásából Johann Rottal titkos tanácsosnak. Ez utóbbi felkereste Zrínyi Pétert is, akinek kegyelmet ígért beismerés esetén. A Nádasdyval szemben ellenséges bán [[1669]]. [[június 21.|június 21]]-én mindent bevallott Rottalnak és [[Raimondo Montecuccoli|Montecuccoli]] tábornagynak. Erre Nádasdy is kénytelen volt lépni: Lipót lába elé borulva ő is vallomást tett, és minden iratot kiszolgáltatott az udvarnak. Ezzel Bécs mindent megtudott a szervezkedésről, amit csak tudni lehetett.
 
== Az udvar kezében ==
10 915

szerkesztés