„Másfélmillió lépés Magyarországon (1979)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Oftess (vitalap | szerkesztései)
Oftess (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
52. sor:
A '''''Másfélmillió lépés Magyarországon'''''{{rögzültrossz|c=1|Másfél millió lépés Magyarországon|[[OH.]] 1036. o., [[MHSz.]] 342. o.}} [[Rockenbauer Pál]] nagysikerű gyalogos országjáró ismeretterjesztő televíziósorozatának első része volt. A stáb kétéves előkészítő munka után [[1979]]. [[július 31.|július 31]]-én indult el az [[Országos Kéktúra]] akkori keleti végpontjától, a [[Zempléni-hegység]]ben lévő [[Nagy-Milic]]től, s összesen 1124 [[kilométer]] megtétele után, [[1979]]. [[október 15.|október 15]]-én érte el annak nyugati végpontját a [[Kőszegi-hegység]]ben, az [[Írott-kő]] alatti [[Szent Vid-hegy]]en.<ref>A túra voltaképpeni végpontja, az Írott-kő megközelítése hazai oldalról civilek számára [[1989]]-ig [[határsáv]]engedéllyel sem volt lehetséges, így a stáb ekkor nem juthatott oda. [[1986|Hét évvel később]] azonban [[Ausztria|osztrák]] oldalról fölmentek a kilátóba, és onnan készítették az ''[[…és még egymillió lépés]]'' indítóképeit. (A Kéktúra útvonalát a határsáv [[1989]]-es megszűnése után hosszabbították meg az Írott-kő kilátóig.)</ref>
 
A film azzal a deklarált céllal készült, hogy kedvet csináljon a közönségnek a túrázáshoz, az [[Magyarország|ország]] megismeréséhez,.<ref name="M">{{cite web |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/PestMegyeiHirlap_1979_08/?pg=46&layout=s
|title= Kedvcsináló túrafilm |author= |date = 19790804 |publisher=Pest Megyei Hírlap}} (XXIII/181.), 8. o.</ref> ám aA tájak szépségeinek, természeti, néprajzi, kulturális és emberi értékeinek bemutatása mellett azonban nem hallgatja el azt a sok rossz tapasztalatot sem, amellyel a stáb a hónapokig tartó vándorlás és forgatás során szembesült: a hazai [[turizmus|turisztika]]i [[infrastruktúra|infrastruktúrára]], a környezet állapotára, olykor a [[demográfia]]i helyzetre vonatkozó (egyébként jogos) panaszok állandó emlegetése, a negatívumok hangsúlyozása megkérdőjelezi a film eleve illuzórikus küldetéstudatát, a mozgósító célkitűzést<ref>http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11713</ref> – dokumentumértékét azonban nem csökkenti.
 
A sorozatban előforduló települések, helyek, műemlékek és egyéb érdekességek történetét, nevezetességeit a helyieken túl több alkalmi és állandó szakértő ismertette, utóbbiak közül [[Dercsényi Balázs]] a [[műemlék]]eket, [[Juhász Árpád (geológus)|Juhász Árpád]] a [[geológia]]i értékeket, dr. [[Pócs Tamás]] a [[növények]]et.
 
A filmsorozatot három részben adták ki, eredetileg ([[1987]]/[[1988|881989]]-banben) 3 [[VHS]]-kazettánkazettákon,<ref>megvágott kópia</ref> majd [[2006]] és [[2007]] között digitálisan felújítva [[DVD]]-n.
 
== Története ==
Előzményének tekinthető az '''''Országjáró úttörők''''' című televíziós „tájfilmsorozat”<ref>tv-műsorok 1960–64 között a https://adtplus.arcanum.hu adatbázisában</ref> – valójában a honismeret és [[természetjárás]] ürügyén az [[úttörőmozgalom|úttörőmozgalmat]] népszerűsítő ifjúsági [[propaganda]] –, mely ugyancsak [[Rockenbauer Pál|Rockenbauer]] alkotása. [[1960]]-ban forgatták, az [[1950-es évek|ötvenes50-es évek]]ben hasonló címmel készült tematikus oktatófilmek folytatásaként.<ref>a 40–50 perces epizódokból álló sorozatot [[1964]] óta nem tűzte műsorra az MTV</ref>
 
A '''''Másfélmillió lépés...''''' ötlete [[Peták István (újságíró)|Peták István]]tól származott, aki tervébe rögtön bevonta [[Rockenbauer Pál]]t, és a film tervezetén már együtt kezdtek dolgozni. A sorozatról az [[Magyar Televízió|MTV]] vezetése [[1977]]-ben még hallani sem akart, hivatkozással annak óriási nyersanyagigényére (16 ezer méter színes film!)<ref name="P">http://comment.blog.hu/2008/11/16/sorozatklasszikusok_masfelmillio_lepes_magyarorszagon</ref> és várható egyéb költségeire. Egy évvel később azonban zöld utat kapott a szerkesztőség.<ref name="N">http://www.turistamagazin.hu/allami-kituntetest-kaptak-a-masfelmillio-lepes-magyarorszagon-c-film-alkotoi.html</ref>
83. sor:
* '''Tubay László''' (kameramann)
 
'''[[Sinkó László]]''', aki a film [[narrátor]]i szerepében kíséri végig a stábot, személyesen csak néhány forgatási napon tudott jelen lenni. EredetilegAz eredeti a korabeli előzetesektervek szerint családjával Sinkóegyütt családjavett isvolna részt vett volna a túrán.<ref name="M" />
 
Egyes szakaszokon a meghívott szakértők, továbbá egyéni és szervezett turisták, kirándulók, diákcsoportok, olykor helybeliek is csatlakoztak a stábhoz.
113. sor:
== A filmben felbukkanó települések ==
 
1. Az északi hegyek útjain: [[Füzér (település)|Füzér]], [[Füzérkomlós]], [[Bózsva]], [[Kishuta]], [[Nagyhuta]], [[Sátoraljaújhely]], [[Makkoshotyka]], [[Regéc]], [[Mogyoróska]], [[Arka]], [[Boldogkőváralja]], [[Boldogkőújfalu]], [[Baktakék]], [[Szanticska]], [[Abaújlak]], [[Felsővadász]], [[Rakacaszend]], [[Tornabarakony]], [[Bódvarákó]], [[Bódvaszilas]], [[Derenk]], [[Jósvafő]], [[Aggtelek]], [[Zádorfalva]], [[Gömörszőlős]], [[Kelemér]], [[Putnok]], [[Dédestapolcsány]], [[Tardona]], [[Pálos kolostor (Bükkszentlélek)|Szentlélek]], [[Mályinka]], [[SzilvásváradBánkút (Nagyvisnyó)|Bánkút]], [[BélapátfalvaSzilvásvárad]], Bélháromkút[[Bélapátfalva]], [[Szarvaskő]], [[Sirok]], Szederjestető[[Mátraháza]], [[Jávoros (település)|JávorosGalyatető]], [[MátraházaMátraszentimre]], [[GalyatetőMátraszentimre|Mátraszentistván]], [[Mátraszentimre|Mátraszentlászló]], [[Mátraverebély]]
 
2. A főváros közelében: [[Sámsonháza]], [[Alsótold]], [[Hollókő]], [[Nógrádsipek]], [[Cserhátsurány]], [[Romhány]], [[Ősagárd]], [[Verőce (Magyarország)|Magyarkút]], [[Nógrád (település)|Nógrád]], [[Nagybörzsöny]], [[Kóspallag]], [[Nagymaros]], [[Visegrád]], [[Pilisszentlászló]], [[Dobogó-kőDobogókő]], [[Pilisszentkereszt]], [[Csobánka]], [[Budapest]], [[Solymár]], [[Piliscsaba]], [[Kesztölc]], [[Kesztölc|Klastrompuszta]], [[Dorog]], [[Tokod]], [[Péliföldszentkereszt]], [[Mogyorósbánya]], [[Pusztamarót]], [[Tardos (település)|Tardosbánya]], [[Óbarok|Nagyegyháza]], [[Várgesztes]], Kőhányáspuszta, [[Majki műemlékegyüttes|Majkpuszta]], [[Gánt|Vérteskozma]], [[Oroszlány]], Mindszentpuszta, [[Kápolnapuszta]]
 
3. A Bakonytól az Alpokaljáig: [[Bodajk]], [[Balinka]], [[Isztimér]], [[Tés]], [[Zirc]], [[Borzavár]], [[Városlőd]], [[Nagyvázsony]], [[NemesgulácsBadacsonytomaj]]–Rizapuszta, [[Káptalantóti]], [[Szigliget]], [[Tapolca]], [[Keszthely]], [[Hévíz]], [[Hévíz|Egregy]], [[Zalaszántó]], Hidegkútpuszta, [[Sümeg]], [[Kisvásárhely]], [[Hosszúpereszteg]], [[Káld]], [[Sitke]], [[Sárvár]], [[Bögöt]], [[Szeleste]], [[Tömörd]], [[Kőszeg]], [[Velem]], [[Cák]]
 
== A filmben megszólaló személyek ==
170. sor:
* '''Szerencsés Imre''' gyógyszerész, botanikus, [[Kékes]]tető (sípálya)
* [[mátraszentimre]]i Röpülj Páva-kör énekel
* '''Szlatincsán Lajos'''<ref>neve nincs említve, csaknevét az alábbi forrásokbanforrások említik: {{cite web |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/NogradMegyeiHirlap_1975_07/?pg=87&layout=s
|title= Turisták paradicsoma Ágasvár |author= |date = 19750712 |publisher=Nógrád}} (XXXI/162.), 4. o.; {{cite web |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/HevesMegyeiNepujsag_1963_12/?pg=136&layout=s
|title= Mi újság az ágasvári turistaházban? Elkészült a várhegyi sípálya |author= |date = 19631223 |publisher=Népújság}} (XIV/300.), 5. o.</ref> és '''felesége''', az [[ágasvár]]i turistaház gondnokai ''a stábbal''
179. sor:
* '''Horváth Lajos''' furulyafaragó és felesége, '''Erzsi néni''' ''a stábbal (megszólal Sáfrány József is)'', [[Sámsonháza]]
* '''[[Juhász Árpád (geológus)|Juhász Árpád]]''' geológus, [[Sámsonháza]]
* [[pásztó]]i erdész, egykori szervezett turista, Tepke-kilátó
* özv. '''Sándor Istvánné''', [[Alsótold]]
* '''Komjáthyné Kremnicsán Ilona''' építész, [[Hollókő]]