|
[[Fájl:Aradi13.jpg|jobbra|300px|bélyegkép|<center>Az aradi vértanúk [[Barabás Miklós (festő)|Barabás Miklós]] litográfiáján:<br />[[Knezić Károly]], [[Nagysándor József]], [[Damjanich János]], [[Aulich Lajos]], [[Lahner György]], [[Poeltenberg Ernő]], [[Leiningen-Westerburg Károly]], [[Török Ignác]], [[Vécsey Károly]], [[Kiss Ernő (altábornagy)|Kiss Ernő]], [[Schweidel József]], [[Dessewffy Arisztid]], [[Lázár Vilmos (ezredes)|Lázár Vilmos]]</center>]]
Az '''aradi vértanúk''' az a 12 magyar tábornok és egy ezredes voltak, akiket az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-es szabadságharc]] leverése után, az abban játszott szerepük miatt [[Arad (Románia)|Aradon]] kivégeztek. Bár ezen honvédtisztek száma tizenhat,<ref>[http://www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20121004-harom-alig-ismert-vertanu-aradrol-tizenhat-martir-volt-nem-tizenharom.html Tizenhatan voltak az aradi vértanúk] (Origó, 2012. október 5.)</ref> a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az [[1849]]. [[október 6.|október 6-án]] kivégzett tizenhárom egyhonvédtisztet nnevezi így, gyakran használva a ''tizenhárom aradi vértanú'', illetve az ''aradi tizenhármak'' elnevezést is.
Mindegyikük eleve aktív vagy kilépett [[A császári és királyi hadsereg 1848-ban|császári-királyi tiszt]] volt, a szabadságnemtommiazheharcszabadságharc végén a [[1848–49-es honvédsereg|honvédseregben]] egyikük [[Rendfokozat#Tábornokok (dandártábornok, vezérőrnagy, altábornagy, vezérezredes, hadseregtábornok)|altábornagyi]], tizenegyen vezérőrnagyi és egyikük ezredesi rendfokoegyemberemberdecemberzatotrendfokozatot viselt.<ref>{{cite journal | author = Hermann Róbert | title = Az 1849–1850. évi kivégzések | journal = Aetas | volume = 2000 | issue = 1-2 | url = http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/folyoiratok/aetas/2000_1-2/2000-1-2-04.htm}}</ref> [[Lázár Vilmos (ezredes)|Lázár Vilmos]] [[Rendfokozat#Törzstisztek (őrnagy, alezredes, ezredes)|ezredest]] azért sorolták a tábornokokhoz, mert a szabadságharc végén önálló seregtestet irányított. A győztesek ellenben egyikük tábornoki rendfokozatát sem ismerték el hivatalosan. A vértanúk között [[Kiss Ernő (altábornagy)|Kiss Ernő]] honvéd altábornagy volt a rangidős, aki korábban k.k. (császári-királyi) ezredes volt, a többiek a közös hadseregben ennél alacsonyabb tiszti rendfokozatot viseltek.<!--A tizenötödik vértanúnak is nevezett [[Kazinczy Lajos]]t azért végezték ki, mert a szabadságharc utolsó napjaiban hadtest méretű seregtest parancsnoka volt.-->
Ugyanezen a napon végezték ki [[Pest (történelmi település)|Pesten]] az első felelős magyar miniszterelnököt, [[Batthyány Lajos (miniszterelnök)|Batthyány Lajos]]t.
[[Fájl:Az aradi vértanúk levétele a bitófáról.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|<center>A vértanúk levétele a bitófákról (festmény)</center>]]
A magyar sereg [[Világos]] közelében, a várostól mintegy 15 km-re északra levő [[csigérszőllős]]i mezőn [[világosi fegyverletétel|tette le a fegyvert]] az orosz csapatoknak. Görgey [[Fjodor Vasziljevics Rüdiger|Rüdiger]] lovassági tábornok vezérkari főnökéjónapotkivánokhezsaemberermberkekekercauutuuvelfőnökével, Frolov tábornokkal tárgyalta meg a fegyverletétel idejét, módját és egyéb körülményeit, mely szerint annak helye a fenti mezőn legyen, [[Pankota|PszuiyankotánPankotán]] túl, a Csiger-patak yttfmenténmentén, pontosan augusztus 13-án, délután 3 órakor.<ref>[http://mek.oszk.hu/09400/09477/html/0021/2263.html Bánlaki József: A világosi fegyverletétel]</ref> Ez nagy sértés volt a császári oldal számára, hiszen ha nekik adták volna meg magukat a magyarok, annak üzenete az lett volna, hogy az ellenük folytatott szabadságharc elbukott, így azonban az volt az üzenete a fegyverletételnek, hogy a két nagyhatalom fegyveres erőivel szemben nem lehet tovább harcot folytatni. [[Ivan Fjodorovics Paszkevics|Ivan Fjodeznemkellideges Paszkevics]] orosz fővezér augusztus 16-án Ferenc JózsefhezhelokaemytyJózsefhez írt levelében megbocsátásra biztatta az osztrák császárt: „''Hangozzanak el felséged trónusának magasából a megbocsátás és feledés szavai.''”<ref>[http://mek.oszk.hu/06100/06162/html/aradiv02824/aradiv02824.html Az aradi vértanúk - 1849. augusztus 16. Paszkevics előterjesztése Ferenc Józsefnek], mek.oszk.hu</ref> 1849. augusztus 27-én az osztrák minisztertanács határozata szerint ''„Báró Haynau táborszernagy dolga lenne, hogy Magyarországon és Erdélyben megjelölje a legvétkesebbeket”''<ref>[http://mek.oszk.hu/06100/06162/html/aradiv02858/aradiv02858.html Az aradi vértanúk - 1849. augusztus 27. Részlet az osztrák minisztertanács jegyzőkönyvébő], mek.oszk.hu</ref> Ez volt az egyik fő oka annak, hogy az osztrákok a tiszteket megillető lőpor és golyó általi halál helyett kötél általi halált írtak elő a magyar tábornokok részére, miután az oroszok – noha ígéretet tettek az ellenkezőjére – foglyaikat némi habozás után átadták nekik.
{{Idézet 2|…a legnagyobb szigorúság a kompromittáltakkal szemben. Sok fejnek kell lehullania, mint a kiemelkedő mákfejeknek, ha az ember fölöttük ellovagol.|[[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] utasítása Haynau számára<ref>[{{MEK|04900/04998/html/index.htm}} Bencze László: Uralkodók, főrangúak, katonák]</ref>|#000000}}
{{idézet 2|nemA kellkegyelem ide!jó dolog, de előbb egy kicsit akasztunk. Nem szabad visszariadnunk egy vérfürdőtől.|[[Felix zu Schwarzenberg]] osztrák miniszterelnök, 1849<ref>[http://mek.oszk.hu/06100/06162/html/aradiv01000/aradiv01000.html Az aradi vértanúk], mek.oszk.hu</ref><ref name="irodalmijelen.hu">[https://www.irodalmijelen.hu/2014-okt-6-0055/vegszo-arad-1849-oktober-5-6 Végszó – Áldd meg Aradot! – 1849. október 5–6.], irodalmijelen.hu</ref>}}
[[Felix zu Schwarzenberg]] miniszterelnök utasítására, [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] jóváhagyásával hadbíróság elé állították, majd halálra ítélték és kivégezték a 13 magyar hőst.
|
