|
| 02. || Bilge Kül-kagán<br />'''''Bajan Csor-kagán''''' || 747–759 || Mojan Csor || {{kód|骨力裴羅}}<br />[[pinjin]]: ''mo-yan-chuo''<br /> ''Mojenčch'ou'' || 751-ben megalapítja fővárosát és Ordu Balik-nak nevezi el.
|-
| 03. || Tengri-kagán<br />'''''Bögü-kagán''''' || 759–779 || [[IdigjanI-kagán|Idigjan]]ti-chien, Mou-yü || {{kód|英地健}}<br />[[pinjin]]: ''yidi-jian''<br /> ''Itiťien'' || Első fénykorát éli a birodalom. 762-ben a kagán [[Manicheizmus|manicheus]] hitre tér és ezzel az a birodalom államvallásává lesz.
|-
| 04. || Alp Kutluk Bilge-kagán<br />'''''Tun Baga-tarkan''''' || 779-789 || [[Dunmaga-kagán|Dunmaga]] || {{kód|移地健}}<br />[[pinjin]]: ''dunmo-he-dagan''<br /> ''Tunmoche takan'' || Szakít elődje [[Szogdok|szogd]]-barát politikájával és Kínával kezd jó kapcsolatot teremteni.
|-
| 05. || '''''Külüg Bilge-kagán''''' || 789-790 || [[Panguan-kagán|Panguan]] || {{kód|多邏斯}}<br />[[pinjin]]: ''duo-luo-si''<br /> ''Tolos''' || Jeho otec: '''''Tun Baga-tarkan'''''
|-
| 06. || '''''Kutluk Bilge-kagán''''' || 790-795 || [[Ačžo-kagán|Ačžo]] || {{kód|阿啜}}<br />[[pinjin]]: ''a-chuo''<br /> ''Ačchuo'' || Jeho otec: '''''Külüg Bilge-kagán'''''
|-
! colspan="6" | Ediz (Adie) dinasztia
| 11. || Aj Tengrida Kut Bulmis<br />'''''Alp Bilge-kagán''''' || 824-832 || [[Čaoli-kagán|Čaoli]]<br />'''''Kasar Tegin''''' || {{kód|曷萨特勒}}<br />[[pinjin]]: ''hasa-teley''<br /> ''Cha-sa tchelej'' || -
|-
| 12. || Aj Tengrida Kut Bulmis<br />'''''Alp Külüg Bilge-kagán''''' || 832-839 || [[Külüg Beg-kagán|Külüg Beg]] || {{kód|胡特勒}}<br />[[pinjin]]: ''hu-tele''<br /> ''Chu tchelej'' || -
|- style="background:#DABC55"
| 13. || '''''"Dítě"-tegin''''' || 839-840 || [[Hosa-kagán|Hosa]] <br />'''interregnum''' || {{kód|盍馺特勒}}<br />[[pinjin]]: ''he-sa teley''<br /> ''Che-sa tchelej'' || V roce 839,-ben '''''Luo Kasar''''' - '''''(Kürebir''''') slovas jezdeckýmcsapatával oddílemmeghódította [[Šatoové|Čugajů]]Ordu zBalik Ordosu,fővárosát; dobylKülüg hlavníBeg-kagán městoöngyilkos [[Ordu Balık]]lett. VeÉhínség stejnémés rocejárványok simajd kmenovýpolitikai šlechticizavargások zvolilikövetkeznek za kagána nezletilého Hosu. Záhy se ale v kagánátě vyskytl hladomorbe a epidemieKaganátusban. Pokračovaly občanské nepokoje.
|- style="background:#DABC55"
| - || Generális<br />Külüg-baga || 839-840 || Külüg-baga<br />'''interregnum''' || - || V roce 840,-ben Kyrgyzovéa (Jenisejští)kirgizek podnikli invazi kagánátu o síle asi 80inváziója.000 Hosa-kagánt 100kivégzik.000 jezdců. Hosa-kagán a jeho ministr Kürebir byli okamžitě popraveni.
|-
| 14. || '''''Öge''''' || 841-847846 || [[Üge-kagán|Üge]] || {{kód|乌介}}<br />[[pinjin]]: ''wu-jie''<br /> ''Wuťie'' || -A kagán egy lázadás során hal meg.
|-
| 15. || '''''Bugu Čun''''' || 846–848 || [[Indžan-kagán|Indžan]] || {{kód|遏捻特勒}}<br />[[pinjin]]: ''enjian telei''<br /> ''Enťien tchelej'' || -
|}
| 