„Budaligeti-barlang” változatai közötti eltérés

A '''Budaligeti-barlang''' hazánk egyik érdekes [[barlang]]ja, mely [[Solymár]]on, [[Budapest]] közigazgatási határa közelében helyezkedik el, néhány száz méterre [[Budaliget]] legközelebbi házaitól. A [[Budai-hegység]] barlangjai közül az egyetlen, amelyikben [[bazalt]] bukkan elő. A barlangleírás vázlatos, mert csak egyetlen, rövid látogatás alapján számolt be róla [[Eszterhás István]], aki Budaligeti-bazaltos-barlang néven készítette el a barlang leírását. A barlang jelenleg bejárható része várhatóan egy kis, feltáró munkával megnövelhető.

 

 

[[Fájl:A Budaligeti-barlangot rejtő bányafal télen.JPG|bélyegkép|<center>A Budaligeti-barlangot rejtő bányafal télen]]

A [[kréta (időszak)|kréta időszak]]ban szárazulati felszínt alkotó, triász mészkő közé préselődött be a bazalt, mely erőteljes nyomásával és magas hőmérsékletével többé-kevésbé átalakította a vele érintkezésben levő mészkövet különös metamorf zónákat alakítva. A felszínre, vagy felszínközelbe került vulkanit az egykori karsztfelszínen is metamorfizált vöröses, bauxitos mészkőgyöngyöket égetve (ragasztva) a kőzetfelszínre. E metamorf kőzetek és felszíni formajegyek már utalnak a közeli vulkáni intrúzióra.

 

 

A Budaligeti-barlang, mint már említettük, a középső bányaudvar nyugati falának aljában, a törmeléklejtő tetején nyílik. Valószínűleg a kőbányászás során tárult fel. A nagyjából 1,5 méter széles és 1 méter magas bejáratát egy lépcsős letörés után enyhén lejtő és egyre alacsonyodó folyosó követi. E főágnak tekinthető részből jobbra, fölfelé és balra, szintesen egy-egy fülszerű, íves folyosó indul a bejárat közelében, majd néhány méter után, beljebb visszatorkollik abba. Az oldalágak visszatorkollásának környékén találjuk a barlang alján és oldalfalán az enyhén málló, rozsdavöröses bazaltfelszínt. A barlang ma ismert, 6 méteres részének nagyobb hányada triász mészkőben alakult. Csak egy körülbelül 1,5–2 m²-nyi felület áll bazaltból, melynek szomszédságában metamorfizálódott a mészkő. A barlang alját laza, poros és köves törmelék alkotja. Az oldalágak visszatorkollásának környékén a főág alja kibontható törmelékdugó, melynek eltávolításával az üregrendszer további részei válnak majd hozzáférhetővé.