„Plazmafizika” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a pontosit
6. sor:
[[Jan Evangelista Purkinje]] cseh fiziológus a [[19. század]] közepén bevezeti a „plazma” görög szó használatát (jelentése: „formázott”), amivel azt a tiszta folyadékot jelzi, amely a [[vér]]ből az összes anyag eltávolítása után marad.
 
Fél évszázaddal később [[Irving Langmuir]] amerikai tudós az [[19221920-as évek]]-ben vetette fel, hogy az ionizált gázban lévő elektronok, ionok és semleges részecskék hasonlóképpen úgy tekinthetők, mint korpuszkuláris anyagok, amelyek valamilyen folyékony közeget alkotnak és az ezek eltávolítása utáni közeget plazmának nevezinevezte.
 
Azonban kiderült, hogy a vértől eltérően, ahol folyékony közeg van jelen, ami a szemcsés anyagot hordozza, a plazmában nincs „folyékony közeg”, amely az ionokat és a semleges anyagokat hordozná az ionizált gázban.
 
Langmuir felfedezte, hogy a plazma bizonyos tartományai az elektronsűrűségben periodikus ingadozást mutatnak. Később ezeket Langmuir hullámoknak nevezték el.
 
== A plazmafizika rövid története ==