„Plazmafizika” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →A plazma kifejezés eredete: korr |
|||
14. sor:
== A plazmafizika rövid története ==
Az [[1920-as évek|1920-as]] és [[1930-as évek]]ben néhány elszigetelt kutató, akiket egy-egy konkrét gyakorlati probléma indított el, elkezdte tanulmányozni a plazmafizikát.
A Föld mágneses tere miatt a különböző polarizációjú rádióhullámok különböző sebességgel terjednek. Ez „visszhangossá” teszi a jelet: kicsit hamarabb és kicsit később is megérkezik a legerősebb jel mellett. Ez rontja például a beszéd érthetőségét, ezért különböző tudósok dolgozni kezdtek a probléma megértésén és megszüntetésén. Ilyen volt E.V. Appleton és K.G. Budden, akik fokozatosan fejlesztették a nem-uniform módon mágneses plazmában az elektromágneses hullámok terjedésére vonatkozó elméletüket.
Mások a gáztöltésű [[elektroncső|elektroncsövek]] kapcsolásra és feszültségszabályozásra használt működését vizsgálták (mindez a félvezetőket alkalmazó korszak előtt volt).
Az [[1940-es évek]]ben [[Hannes Alfvén]] kifejlesztett egy elméletet a hidromágneses hullámokról ([[Alfvén-hullám]]), és azt vetette fel, hogy ezek a hullámok fontos szerepet játszanak az [[asztrofizika]]i plazmában. Az [[1950-es évek]] elején az [[Egyesült Államok]]ban, [[Nagy-Britannia|Nagy-Britanniában]] és az akkori [[Szovjetunió]]ban egyidejűleg megindult a plazmafizika alapú mágneses [[fúziós energia]] nagymértékű kutatása. Mivel ez a munka a termonukleáris fegyverek kutatásának egyik előfutára volt, kezdetben titkosították, de mindhárom ország megszüntette a titkosítást 1958-ban, és együttműködött. Sok más ország is részt vesz a fúziós kutatásban.
| |||