„Csehország földrajza” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
17. sor:
A Nyugati-Szudéták két része a rövid, változatos felépítésű [[Luzsicei-hegység]] (793 méter) és a magasabb (1122 méter) [[Jizera-hegység]]ből áll. Tőlük keletre helyezkedik el a Szudéták központi szakasza, az [[Óriás-hegység]] Csehország és az egész Közép-európai-röghegyvidék legmagasabb hegycsúcsával, az 1602 m magas [[Sněžka|Sněžkával]], ami 1300–1400 méter magas gránitfennsíkból emelkedik ki. A hegység két északnyugat-délkeleti csapásirányú gerincének anyaga [[gránit]] illetve [[pala (kőzet)|pala]]. A gránithát meredeken lejt Lengyelország felé, cseh oldala enyhébb lejtésű. Az Óriás-hegység területén a [[Würm-glaciális|legutóbbi jégkorszakban]] 15 gleccser, köztük függőgleccserek alakították a felszínt. A [[karrmező]]k területén tengerszemek jöttek létre; az egyik kárfülkéből ered az [[Elba (folyó)|Elba]]. Az Óriás-hegységtől délre fekszik a változatos szépségű turistavidék, az úgynevezett Cseh-paradicsom (Cesky ráj). A víz errefelé nagy tömegekben vésett itt ki különös sziklaalakzatokat.{{refhely|azonos=Sz29}}
Az Óriás-hegységtől keletre következik a lengyel határ mentén, a [[gneisz]]ből és palából épült Orlicei-hegység (''
A Szudéták keleti része is ércekben gazdag, kristályos kőzetekből álló, [[Variszkuszi-hegységrendszer|variszkuszi]] eredetű, ősi röghegység. Főbb részei: a Kralicei-havasok (1424 m), Rychlebi-hegység, legmagasabb csúcsa a Smrk (1125 m), majd a Magas-Jesenik (Praděd, 1492 méter) és az Alacsony-Jesenik csoportja. A periglaciális fagyaprózódás itt változatos formákat (kőfolyások, törmeléklejtők, sziklaképződmények, kőpoligonok) alakított ki. A hegylánc legkeletibb tagja az Oderai-hegység.{{refhely|
A Cseh-medencét északnyugati oldalán a medence felé meredek [[Érchegység]] magasodik.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Főként kristályos és csillámpalából s gránitból áll, ebben rokon a Kárpátok kristályos övezetével. A tektonikus úton kiemelkedett hegység magassága nem jelentős. Legnagyobb kiemelkedése a déli szakaszon van: a Spicák (997 m), a Smröník (1217 m), a Klinovec (1244 m). Az Érchegységnek ezen a részén, a világhírű Jáchymov (Joachimstal) vidékén találtak először urániumot.
A Cseh-medence északnyugati oldalát a nevét ércgazdagságának (ezüst, ólom, ón, cink, urán stb.) köszönhető Érchegység alkotja. Erősen aszimmetrikus hegység, a német területen hegyláblépcsők kíséretében lankásan ereszkedik a Lipcsei-öblözet felé, míg a cseh oldalon – ott éri el legnagyobb (Klinovec, 1244 méter) magasságát – meredeken szakad az Ohre árkára. Erdőségeit részben megritkították, kiirtották.{{refhely|Eurföldr}}
| |||