„Tömegmédia” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
(Tömegmédia napjainkban)
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
=== <u>Tömegmédia napjainkban</u> ===
Mindennapi kommunikációnk egyre inkább ráutalt a tömegmédiára. Ez a változás alapvetően a társadalmi környezetünk átalakulásában keresendő. A korábbi zárt kisközösségek nagy intimitást nyújtottak, még a mai kapcsolatokra jellemző bonyulultbonyolult szerveződés nehezíti az eligazodást az információk rengetegében. Ebben a megváltozott helyzetben rá vagyunk utalva, hogy a tömegmédia által nyújtott tudosításokratudósításokra, hírekre hagyatkozzunk. Két alapvető következménye van ezen megváltozott helyzetnek: egyre több az embereket kiszolgáló információ vesz körül minket, ami segítheti a tájékozódást, ugyanakkor ezen információk ellenőrzésére egyre kevesebb esélyünk van. A hagyományos zárt közösségek esetében van lehetőség, hogy meggyőződjünk az információ hitelességéről, azonban a tömegmédiából származőszármazó információk ellenőrzése többnyire egy másik tömegmédiából származó forrás segítségével történik, ami (sokszor) nem biztosít kellő hitelességet. Kijelenthetjük, hogy a tömegmédia önnállósulönállósul és kiterjedt szerepe van, nem csak a tájékozósábantájékozódásban, hanem az emberek világról kialakított képét is meghatározza. "A tömegmédiában való jelenlét alapvetően kijelöli, hogy az emberek mely társadalmi kérdéseket érzékelik közügyekként, s abban is szerepe van a tömegmédiának, hogy az általa tálalt, társadalmilag relevánsnak tűnő kérdésekről milyen álláspontok rajzolódnak ki. A nyilvánosság tehát ezer szálon átszőtt a tömegmédia valóságkonstrukciója által "<ref>{{Cite web |url=https://vigilia.hu/regihonlap/2010/11/bognar.html |title=Bognár Bulcsu: Tömegmédia, manipuláció, közösség |accessdate=2018-10-15 |work=vigilia.hu}}</ref> A tömegmédia tehát társadalmilag is egyre jelentősebb szerepet tölt be, így nem meglepő, hogy számos kritika is megfogalmazódik a jelenséggel kapcsolatban. A tömegmédia gyakran szenzációs, figyelmet megragadó információkkal operál, míg az ilyen jegyekkel nem rendelkező de releváns információk nem kapnak annyi figyelmet a médiában. Továbbá előfordul az egyes nagyobb hatású események közvetítése esetén, az összefüggések leegyszerűsítése, ami torzíthatja annak megítélését, így az esemény megértését. Lance Benett a 21. századi tömegmédia kritikája szerint, csak ritkán fordul elő, hogy egy csoport (ami méreténél fogva tömegnek van címkézve) ugyanazon híreket ugyanazon tömegmédia médiumán keresztül figyelje. Gyakrabban fordul elő, hogy egy csoport különböző forrásokból tájékozódik és így úgymond újra "feltalálják" a tömegmédiát. A hitelesség és relevancia fenntartását szolgáló szűrők azonban a korábbi médiumok esetében bizonyultak hatékonynak, így a tömegmédia változásának megfelelően a szűrés új formáit kell kialakítani.
 
=== '''<u>A luhmanni tömegmédia-elmélet:</u>''' ===
Niklas Luhmann a '''tömegmédia''' kifejezés alatt mindazon társadalmi intézményeket érti, melyek a kommunikáció terjesztéséhez a sokszorosítás eszközeit alkalmazzák. Ezek közé tartoznak a könyvek, folyóiratok, újságok, fényképészeti, vagy elektronikus másolási eljárások, ill. az elektronikus média.
 
Luhmann szerint a médiatartalom előállítása vezetett a külön tömegmédiarendszertömegmédia-rendszer kitagozódásához.
 
Hisz a médium, - Luhmann klasszikus szembeállítása szerint - pusztán a formaképződményeket teszi lehetővé, melyek eltérően magától a médiumtól a későbbiekben éppen azokat a kommunikatív műveleteket fogják alkotni, melyek a rendszer kiépülését és működési zártságának létrejöttét mozdítják elő. A munka komoly hiányossága viszont éppen az, hogy behatóan nem tért ki az interaktív médiumok megjelenésére. (televízió, online média) Ezzel ellentétben a szerzőnél a tömegmédia társadalomelméleti beágyazódását - mint operacionális zártságot és autopoietikus reprodukciót - is éppen azon meghatározottsága teszi lehetővé, hogy kizárja a közvetlen interakció lehetőségét. Ezáltal tartható meghatározott keretek között maga a rendszer és így jöhet létre a társadalom szabályozott, etikai és gazdasági keretek közt megvalósuló ''önmegfigyelése'' is.
 
A tömegmédia viszont két hangsúlyos szelekciós tényezőnek is ki van téve:
1. Az első ilyen szempont az adáskészség és a bekapcsolási érdek, minek értelmében a szervezetek, melyek a tömegmédia kommunikációját létrehozzák pusztán sejtésekkel (közv. kut.) élhetnek tartalmaik elfogadását illetően.
 
2. A specifikus médiatartalomgyártásmédiatartalom-gyártás pedig a programok standardizálódásához, de egyidejű differenciálódásához is vezethet, aminek következtében a befogadó azt veheti át a kínálatból ami neki fontos, vagy amiről úgy érzi, környezetében tudni illik.
 
== Forrás ==